Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kecskemét „divatba jött”…Szemereyné Pataki Klaudiával, Kecskemét polgármesterével Füzi László és Rigó Róbert beszélget
rastruktúrájának fejlesztése, megújítása, az ott élők életkörülményeinek javítása, a lakosság társadalmi integrációjának előmozdítása és a helyi identitás erősítése volt. Több infrastrukturális fejlesztés valósult meg a területen, mint például önkormányzati bérlakások teljes körű felújítása; sportudvar és játszótér kialakítása; útépítési és útfelújítási munkák, valamint egy többfunkciós, akadálymentesített Közösségi Ház felépítése. Külön, 82 millió forintos költségvetésből valósultak meg a társadalmi elemek: a közösségfejlesztést segítő hagyományőrző, kulturális, életvezetési és egyéb programok, szabadidős és sporttevékenységek. A projekt kiemelt eredménye a Közösségi Ház megépítése ebben a halmozottan hátrányos helyzetű városrészben. Ez a közösségi tér a területről eddig teljesen hiányzó szolgáltatásokat biztosítja. Az igényesen kivitelezett épületben kialakított közösségi terek, a bennük igénybe vehető szolgáltatásokkal és a szakemberek által szervezett programokkal, eseményekkel, új funkciókat eredményeznek az egyébként kirívóan funkcióhiányos területen. A Közösségi Ház és közvetlen környezete az említetteken túl hozzájárul a környék presztízsének növeléséhez, tevékenységével pedig elősegíti a közösségfejlesztést, az oktatási felzárkóztatást, a helyi identitás erősítését, valamint az elvárt közösségi normák közvetítését, mely hozzájárulhat a roma csoportok eredményesebb társadalmi integrációjához. Az önkormányzat évi 24 millió forintot fordít a Közösségi Ház működtetésére.- Sok más területet (például sport, közlekedés stb.) ki lehetne emelni, de a Forrás olvasói elsősorban a kulturális élet iránt érdeklődnek, így ezt a kérdést szeretnénk alaposabban körüljárni. A Forrás 2012. nyári számában azzal foglalkoztunk, hogy 20 év alatt (1969-1989) 20 új kulturális intézmény jött létre Kecskeméten, ezek kialakulását és korai működését vizsgáltuk interjús módszerrel. A megyétől több kulturális intézmény a városhoz került az elmúlt években, sikerült-e ezeket integrálni a város intézményrendszerébe? Van-e lehetőség ezek fejlesztésére, funkcióinak bővítésére?- Úgy vélem, nem okozott különösebb problémát a megyétől átvett kulturális intézmények városi intézményrendszerbe történő integrálása. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy rendkívüli szaktudással, tapasztalattal és rutinnal rendelkeztek mindazok, akiknek ebben feladatuk volt, gyorsan megtalálták a közös hangot egymással és az önkormányzattal is. Úgy vélem, hogy összefogással, egymást kölcsönösen segítve lesz mód a fejlesztésre. Ebben is van tapasztalatunk, hiszen a már régóta önkormányzati tulajdonban lévő kulturális intézmények fejlesztését sikerült megoldanunk. Gondolok itt a Bozsó Gyűjteményre, a Hírős Agórára és a Városi Mozi épületére, ez utóbbi felújítása a színház és a Leskowsky Hangszergyűjtemény számára is új távlatokat nyitott.- Milyen egyéb kulturális beruházások várhatók?- Ami bizonyos, hogy a Modern Városok Program keretében a kormány támogatja Kecskemét kulturális és turisztikai vonzerejét növelő, értékmegőrző fejlesztéseket is. így a „Kodály Zoltán Nemzetközi Képzési és Módszertani Központ" létrehozását a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének fejlesztésével. Egy világszínvonalú koncertterem kialakítása is a fejlesztés része, és az intézmény megkapja a Kada Elek Szakközépiskola épületét. Az iskolának 8
