Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Zsidó Ferenc: A hagyma rétegei
lehet „nyeletlenkedni" egy meséből kiindulva. A Mese az alvóbajnokról afféle poszt-Gulliver- olvasat, amolyan parabolaszerű, egy árnyalatnyival poénosabbra véve, amint azt Swift atyánk gyakorolta. Ebből a sorozatból a Mese a varasbékáról a legjobb: van egy kerek (bár továbbra is parodisztikus) történet is benne, tehát a sztori is „viszi" magával az olvasót, nem csupán a manír, a nyelv. Az utolsó mese egy játék, egy csavar: úgy tesz, mintha a koalamaciról szólna, pedig nem is. Vagyis szinte. A koala benne is van a mesében (vagy a mese a koalában?), meg persze nem is, s az, amiben benne van (meg nem is), az mese is, meg nem is. Ha úgy vesszük, ez a történet az egész kötet kvintesszenciáját adja. Ha úgy vesszük, a könyvben minduntalan felbukkan egy-egy koalamaci, s csak nézzük, hogy mit keres ott, mert hisz nem is kellene, pedig hát dehogynem: azért van ott, mert nem is kellene. Nem szóltam még a címadó novelláról, mely az első ciklus záródarabja: Az ördög megint Csíkban. Szórakoztató, vidám történet az ördög és a székely fotográfus találkozásáról, melyben az ördög természetesen megtréfáltatik: a csattanó az, hogy a fénykép valójában nem is róla készül, hanem a háttérben lévő asztaltársaságról, az ördög pedig csicskává válik. Az ördög megint Csíkban: köteteimnek kiváló, jól kifundált olvasmány, tán csak a nemzetkarakterológiai poénok tűnnek túlhajszoltnak. Summa summarum, kövezzenek meg érte: minden pozitívumok ellenére icipici hiányérzettel maradtam a könyv elolvasta után. Ne értsenek félre: a kötet jó, szórakoztató, lebilincselő, üdítő olvasmány. Molnár Vilmos könnyeden, gördülékenyen mesél, zsigerből jövő intellektuális humorával meg tud nevettetni, máskor pedig az elmélyülős „aha-érzést" hozza ki a befogadóból. Mégis valami, valami kevés talán hiányzik. Ennyi év érlelgetés után. A zseniális nagy- anyám-ciklust nem tudja felülmúlni a kötetet záró mesék-ciklus, így azzal a benyomással tettem le a kötetet, hogy szívesen tovább olvasnám, s hogy elvileg még várok valamire. Még egy kicsi jóra. Egy újabb/különösebb Molnár Vilmos-i fricskára. Hiába, aki jó, attól tökéletest várunk! S ez pedig csak majdnem az. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2013 E számunkat nyomta és kötötte a Print 2000 Nyomda Kft. ■N Y n A ___K_E_I__KFfSKFMÉT 6000 Kecskemét, Nyomda u. 8. Tel.: +36 76 501 240; Fax: +36 76 501 249 E-mail: info@print2000.hu www.print2000.hu Folyóiratunk megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Alap 112
