Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Parasztok és cívisek a hódoltság jogszolgáltatásában
A „fogott bírák" kecskeméten 1656 és 1665 között Helység Alkalom Személyek száma Cegléd 20 21 Kőrös 20 20 Szentkirály 18 13 Szentlőrinc 15 5 Rimaszombat 4 13 Kunszentmiklós 3 3 Szeged 3 3 Gyöngyös 2 4 Halas 2 3 Szabadszállás 2 2 Fülek 1 2 Tolna 1 2 Ráckeve 1 1 Összesen92 Ennek az egyszerű táblázatnak a beiktatása azért vált indokolttá, mivel néhány fontos következtetés levonását teszi lehetővé. Az első szembetűnő tény kétségtelenül az, hogy a „fogott bírák" intézménye valóban mutat néhány rokon vonást a három város bíróságával. Jól látható, hogy itt Cegléd és Kőrös vett részt legtöbb alkalommal a testület munkájában és az ítéletek meghozatalában. Viszont az is legalább ennyire feltűnő, hogy a szomszédos két falu, Szentkirály és Szentlőrinc ugyancsak jelentős szerepet kapott. Továbbá figyelemre méltó, hogy újabb kilenc, többségükben viszonylag távoli település jogban járatos esküd tjét, tanácsnokát hívták meg döntéshozatalra. Megállapíthatjuk, hogy a „fogott" személyek aránytalanul nagy része csak egy-egy alkalommal működött közre. Kőrösön és Cegléden viszont volt több olyan gazda, választott tisztségviselő, aki öt-hat meghívást is kapott. Ugyanezt mondhatjuk el Szentkirály és Szentlőrinc esetében is, sőt az utóbbi faluból Szekeres János munkájára hat évben tíz alkalommal tartottak igényt. E tények alapján még egy fontos megállapítást tehetünk. A felsorolt tények azt jelzik, hogy egyrészt nemcsak a három mezőváros fogott össze közös gondjaik megoldása érdekében, hanem a hódoltsági mezővárosok, falvak folyamatosan készséget mutattak arra, hogy egymást kisegítsék, csak az erről készült egykori jegyzőkönyvek elpusztultak. Tehát - további adatok feltárásáig is - feltételezhetjük, hogy ez a jogi intézmény országosan elterjedt lehetett. Másrészt az is nyilvánvalóvá válik, hogy szinte minden településen akadt négy-öt olyan gazda vagy céhmester, aki nemcsak komoly jártasságot szerzett, hanem kellő tekintélyre is szert tett e területen. Érdemes áttekinteni, hogy az egyes településekből milyen számban vettek részt a „fogott bírák" ítélkezései során „szakemberek", a korabeli jogszolgáltatásban jártas személyek. Úgy tűnik, hogy a három város egyfajta paritásos arányt tartott szem előtt. Ennek lehetett eredménye, hogy a „fogott bírák" Kecskeméten történő, tíz év alatti 27 ítélkezésén a lélekszámban jóval kisebb Cegléd minden tekintetben lépést tartott Kőrössel. Az igazán 68