Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 6. szám - Bíró-Balogh Tamás: Radnótitól Bakáig

Valamikor valahogy tehát a Sárközi-versből Radnóti-vers lett. A vers szövegében egy betű sem változott, csak az ajánlás. Márpedig ajánlásokat legfeljebb elhagyni szokás, nem lecserélni.

Fodor naplójának tanúsága szerint a hetvenes években többször is beszédtéma volt baráti társaságukban a vers, és rajta kívül más is emlékezett még az eredeti ajánlásra: „A Fehér virág [Lator] László szerint is Sárközinek volt ajánlva és nem Radnóti emlékének", írta 1978. november 15-én.8 (Fodor emellett más „füllentéseket" is szóvá tett.) Később Vas István is elismerte ez, „később más ajánlással jelent meg, és ez Kormos Puch-természetéhez hozzátartozott. Változó, folyton alakuló, megfoghatatlan volt."9 10 11 (Vas mondta korábban ugyanebben a beszélgetésben: Kormost mindig afféle Puchnak látta, „mindenképpen tündéri, és közben komiszkodó jelenség volt”.)

Amikor egy interjúban Kormos elmondta a vers keletkezéstörténetét, egy egész, kerek történetet idézett fel. „Legjobban szeretett versemet, egy nyolcsorosat úgy írtam, hogy hagymáért álltam sorba a Hold utcai csarnokban. Rengeteg öregasszony állt körülöttem. Rákosiról és Grósz atyáról beszéltek. Akkor jelent meg először a Radnóti-összes, a Knernél, nagyon szép könyv volt. Már ismertem a Tajtékos ég darabjait. Radnótin gondolkodtam, és szinte önkívületbe estem. Olyanszerű volt az egész, ahogy a dilettáns elképzeli az ihletet. Radnótira gondoltam, és úgy éreztem, hogy utolsó verseiben, 1944-ben a magyar költészet becsületét egy sárga csillagos munkaszolgálatos mentette meg. (...) »Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj...« - Elképzeltem ott sorban állás közben a versemet, a Fehér virág címűt, amiben Radnóti neve elő sem fordul. Sokan szerelmes versnek hiszik. Memorizáltam, s amikor megkaptam a hagymát, siettem haza leírni. "w

A vers születésénél tehát a költő meg sem említette Sárközi nevét, viszont egy teljes nar- ratívát épített Radnótira. Ha hiszünk neki, és elfogadjuk, hogy valóban így született a vers, akkor viszont egy újabb kérdés merül föl: hogy lett a Radnóti-versből Sárközi-vers. Hiszen a Válasz-beli első megjelenés nem sokkal követte csak a megírást, Kormosnak emlékeznie kellett, hogy kinek az emlékére írta.

Az emlékezet csalóka lehetőségére hívja fel a figyelmet a monográfia is, bár Vasy nem a Radnóti-kötődést, hanem a keletkezési évszámot kérdőjelezi meg: „Vitatható egyébként a vers keletkezési idejéül a Szegény Yorickhűn megadott 1948-as évszám is. Bár lehet, hogy az idézett vallomás téved a körülmények felidézésében. A Radnóti Miklós Versei ugyanis 1948 legvégén jelent meg, a legelső újságismertetés 1948. december 17-i. Az ezt követő hetekben a sorban álló öregasszonyok között inkább lehetett téma Mindszenty József, hiszen az esztergomi érseket december 23-án tartóztatták le, s 1949. február 8-án már ítéletet is hirdettek perében, amely komoly nemzetközi visszhangot keltett. 1949 késő tavaszán viszont, a május 15-i országgyűlési választások előkészítő szakaszában Grősz József is megnyilatkozott mint kalocsai érsek, a püspöki konferencia elnöke, Mindszenty akadályoztatása miatt a katolikus egyház hazai vezetője. S megemlítendő az is, bár nem perdöntő érv, hogy a Kormos-vers alapképe is a májusi természetre utal, s bizony elképzelhető, hogy csak 1949 tavaszán született meg ez a mű}1 Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy nemcsak Radnóti összegyűjtött versei jelentek meg ekkoriban: a szintén vértanúhalált halt Sárközi György gyűjteményes kötete nem sokkal korábban jelent meg, Kormos talán erre emlékezett, de emlékei összemosták a frissebben kiadott Radnóti-versekkel.12

8 Fodor András: A hetvenes évek. Napló 1975-1979. Bp., 1996. 494.

9 Albert Zsuzsa: I. m.

10 Bertha Bulcsú: Délutáni beszélgetés... Jelenkor, 1976. okt. In: Kormos István: A vasmozsár tömje alatt, 171-190.

11 Vasy Géza: Kormos István. Bp., 2002. 260-261.

12 Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai. Bp., 1947. Sarló-kiadás (Illyés Gyula bevezetésével).

74