Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Fried István: A „rejtélyes költő” – ahogy Németh László látta
melyet Benke József fordított (Jókai apósa volt), s amely a színházat morális intézményként tartotta számon.22 Az már kétségesebb, hogy Lessing „Furcht und Mitleid" (félelem és részvét) gondolatát, s a gondolat mögött álló elméleti fejtegetést mennyire ismerte, s ha ismerte, mennyire fogadta el. A későbbi stúdiumok, a századvégi tragikumvita23 nyilván nem függetleníthető Katona drámájától, Katona hősének sorsától, életútjától, vétkes vétlensége tárgyában elmondható tényezőket említenek, de nem Katona valójában nem létező, csupán drámáiból kikövetkeztethető tragikumelgondolásokat érintenek. Németh Lászlónak igaza van, hogy Gyulai Pál és mások után még bőségesen akad Bánk tragikumával összefüggésben megvitatnivaló, a megélénkülő színháztörténeti/elméleti kutatások sem mondtak el minden elmondhatót (nyilván sosem fognak elmondani) sem ebben, sem más témakörben. Németh László joggal döbbent meg, hogy a Bánk bán nevezetes helyei középszerű német művek szövegeire vezethetők vissza; ugyanakkor a magyar szöveg ereje, költőisége a textusok egybevetésekor még nyilvánvalóbb. A Bánk bán esetében nemcsak egyes szöveghelyek emlékeztetnek silány(abb) „eredetik"-re, hanem a színmű egészében is a kortárs, a követlen elődök drámaiságából, színpadi előadásaiból nő ki, akképpen reagálva a közvetlen és a közvetett előzményekre, hogy lényeginek az elmozdulás, a lehetőségek kiteljesítése, nemesebb anyaggá alkotása bizonyul. Az alacsonyabb értékből kovácsolódik magasabb érték, továbbá egy korszak dráma- és színházelgondolását elviszi a lehetséges „végső pont"-ig, egyszerre érzékelteti a visszatekintést a múltra (nem mellékes például Lessing Emilia Galottijára, Schiller Ármány és szerelemjére történő - esetleges - reflektálás), és előlegezi meg a dráma útját. Más kérdés, hogy Katona József pályájának megszakítottsága, a dráma kortársi visszhangtalansága miatt zárványnak érezhette az 1820-as évek magyar drámaírása a Bánk bánt (igaz, nem vette tudomásul), és jó darabig várni kellett színpadi karrierje megindulására. S amikor végre Lendvay Márton és Egressy Gábor24 nemes színházi vetélkedése valóban színházi eseménnyé tette az egyes előadásokat (melyek persze sosem voltak problémátlanok), újabb váratlan fordulattal a nemzeti dráma börtönébe záródott a mű; ami egyben a fölös pátosszal, emelkedett tónussal járó ünnepi előadásokkal, március 15-i vagy más nemzetinek nyilvánított alkalmakkal fedte el Katona József drámájának ennél jóval differenciáltabb és problémaérzékenyebb jellegét.25 Németh László előadásában nem mellékesen kerül szóba Katona József személyisége, amelyhez feltehetőleg kevésbé jó kiindulópont Déryné kései visszaemlékezése. Nem lévén azonban más, perdöntő forrás, a kutatás kénytelen elfogadni a nyugalmazott primadonna (Déryné) emlékező, önmagát mentő sorait. Katona élénk részvétele (fordítóként, színészként, rendezőként, alkotóként) a Pesten működő színtársulatban viszonylag kevés fogó- zót kínál a nem jelentéktelen személyiség portréjának megalkotásához. Visszavonulása Kecskemétre, egymással ellentétes magyarázatokra késztette a kutatást. Közbevetőleg azonban szóvá kell tennem, Németh László tévesen írja, hogy nem kereste kortársaival a kapcsolatot, Kisfaludy Károlyhoz igyekezett közeledni, csak a Tudományos Gyűjteményben közölt oknyomozó és tényfeltáró tanulmány, valamint az //Ara-bírálat nem bizonyult elegendőnek a jóindulat megnyerésére, a Kisfaludy szerkesztette almanach (Aurora) Katona 22 Benke József: A theatrum célja és haszna. Öszve-szedte és készítette Benke József, Buda 1809, Uő: Színházelméleti írásai. [Hasonmás kiadások], utószó, jegyz., szerepkatalógus: Kerényi Ferenc. Bp., 1976. 23 Vö. a 13. sz. jegyzetben i. m. 24 Németh Antal: Bánk bán száz éve a színpadon, Bp., 1935. 25 Sándor Iván összefüggéseket fedez föl a drámaértelmezések hiányérzeteket keltő tézisei és a szín- revitelek problematikussága, valamint a színikritikák felszínessége között: Vég semmiség. A fel nem fedezett Bánk bán. Bp., 1998. 56
