Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Kabdebó Lóránt: A városi társaság
asszony áldozatos munkával segített a költőnek elkészíteni, és őrzött, a költő rendelkezése szerint Szabó Lőrincné halála utánig. Ennyi lenne ma az ismert Szabó Lőrinc-szövegegyüttes. Csakhogy... ...Szabolcsi Miklós kiváló minőségérzettől vezérelve hatalmi szóval megvetette az MTA Könyvtára Kézirattárával a költő és felesége által példásan gondozott hagyaték nagy részét, és bizonyítandó ennek szükségét - a véletlen úgy hozta -, rám bízta a költői pályakép feldolgozását. „Más úgysem meri felvállalni az életművet." Ha mindaddig a maga spontaneitásával alakult a Szabó Lőrinc- életmű publikálása, 1962-től kezdődően tudatosan kezdtem a Szabó Lőrinc- szöveguniverzum feltárását és publikálását. Áldását munkámra Németh László adta: két levelében is hangsúlyozta a feladat fontosságát, nemzeti értékként kezelését: „Látom, hogy Szabó Lőrinccel foglalkozol. O is egyike azoknak, akiket szép csendesen ki akarnak iktatni a köz-emlékezetből. Nehéz, de szép feladat e könnyelmű feledés s bűnös feledtetés ellen dolgozni." (1966. november 17.); „Örülök annak is, hogy Szabó L.-könyved halad ... hiszem, hogy a társadalmilag hálátlan téma ebben az esetben is nagy szellemi s mesterségbeli gazdagodással fog járni: hisz a kritikus pályája a tehetsége mellett elsősorban a szegődésétől függ - hogy mire teszi fel magát” (1967. szeptember 15.; lásd: Németh László élete levelekben, II. kötet 1042. III. kötet 170.). A költő életrajzát - annak minden, kortársai, volt barátai által vitatott mozzanatával együtt - a háromkötetes nagymonográfiám, majd a Szabó Lőrinc „pere" (2000) című esettanulmányom dolgozta fel. Az életrajz kiegészítése OTKA-beli munkatársam, Horányi Károly könyvnyi terjedelmű tanulmánya az ItK-ban, mely az újabb szemléletű nemzedékek figyelő szemével dolgozza fel a költő sok vitát kiváltott közéleti szereplését. A monográfiákkal párhuzamosan létrehoztam a Napló, levelek, cikkek című kötetet 1974-ben, amely önéletrajzi írásokkal és naplókkal együtt teljes életrajzot szimulált. Ezt kiegészítendő az Érlelő diákévek című kötetben a pályakezdés átfogó dokumentálását adom a debreceni gimnáziumi évektől első versének a Nyugatban való megjelenéséig. Két kötetben összeállítottam a feleségével volt levelezésüket, ehhez társul a költőnek Horányi Károly által sajtó alá rendezett levelezése Kodolányi Jánossal és Bernáth Auréllal. Az életrajz kiegészítője még a Szabó Lőrinc Füzetekben doktoranduszom, Tóth Mariann sajtó alá rendezésével megjelent Szabó Lőrinc környezetének naplói című kötet, benne a feleség naplójegyzeteinek teljessége, és a költő halálát leíró emlékezések. Ezekhez társul a költő OTKA segítségével feltárt külföldi tartózkodásainak dokumentálása: Curkovics-Major Franciska összefoglaló könyve (Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai, 2010) és emléktábla Dubrovnikban, Abbáziában és Korcsula szigetén; két olasz-osztrák utazással (1924, 1925) és az 1933-as csehszlovákiai út feldolgozásával. Az utakat Rutkai Balázzsal jártuk be, készülő PhD-disszertációjával adós maradt. Egy füzet készült még a Titi-tónál végzett fordítói munkálkodás nyaráról (Szabó Lőrinc németországi utazásai. Fekete-erdő és Ulm, 2004, az ulmi toronymászása, melyet a németországi Schneider Alfréd kutatott ki számunkra, azóta vándorlegendává vált, már a Duna Televízió egyik műsorában is visszaköszönt), és három emléktábla: a Brünn melletti Macocha-szakadéknál, Titiseenél és Avelengónál. Az életrajz dokumentáltsága szükségeli a rengeteg gyorsírásos 45
