Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
észak-ázsiai szövegekkel, amelyek csaknem kivétel nélkül hat szótagosak.121 Az utóbb említett bátyai dal szövegtartalma is kapcsolatba hozható a román kolindák tartalmával. A következőkben két olyan bátyai pentaton népdalt mutatok be, amelyek teljesen ismeretlenek a magyar népzenében, nincs variánsuk népdaltípusaink között. Lá-pentaton hangnemük, ereszkedő dallamvonaluk, kétütemű, ősi nyolcas a metrikájuk, s talán még szövegük is nem magyar, de valamilyen keleti török nép hatásáról tanúskodik. Az első népdal altató. Balázs Istvánná énekelte az 1970-es években. (-) Sokol sedi na grancice U tranja voj kabancice Sokol vei Pava moj Da ti cuti zelena grancice Sólyom ül az ágacskán Rongyos szűröcskében Sólyom mondja, Palikám Adok néked zöld ágacskát. A sólyom gyakran szerepel a délszláv dalokban, nemegyszer a cár megszemélyesítője- ként. A zöld ágacskán ülő sólyom azonban fölfogható a világfán trónoló Napnak is, vagy a rongyos szűr miatt az oda feljutó sámánnak. Nyilván lehetne találni megfelelő párhuzamot arra is, hogy miért ad a kisgyermeknek zöld ágat. (Talán varázslás céljából?) Az 1886-ban született bátyai Markó Tamás 1962-ben énekelte nekem magnetofonba a következő, sok szempontból tanulságos dalt. Na nőj straw Sarajevo Oj, oj, oj, oj, oj oj, oj, oj Sarajevo Levedica ne kosena Oj, oj, oj, oj, oj oj, oj, oj Ne kosena Na njoj pasu tri jelena Oj, oj, oj, oj, oj oj, oj, oj Tri jelena I nje cuva divijcica Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Divojcica U tranjavoj kosujice Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Kosujice Túloldalon Szarajevó Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Szarajevó Kaszálatlan rét Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Kaszálatlan Azon legel három szarvas Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Három szarvas Őket őrzi egy kislány Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Egy kislány Rongyos kozsókban Oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj, oj Kozsókban A dallam ereszkedő jellegű, hangneme a magyar népzenében alapvető jelentőségű, de a délszlávban teljesen szokatlan lá-pentaton. Ütemrendje a sárközi karikázókban és a délszláv dallamokban is gyakran előforduló aszimmetrikus 5/8-os. Lükő Gábor figyelmeztet arra, hogy a vogul szarvasénekeknek pentaton hangsoruk mellett legfeltűnőbb sajátossága a különleges aszimmetrikus ütemezés és ritmus.122A bátyai két és fél soros, a magyartól idegen ABC szerkezetű dal a magyaros kétütemű ősi nyolcas versformában lüktet. Rokonságát 121 Lükő Gábor: Hímfi és a szarvas. Bp. 2003. 21. 122 Lükő Gábor, i. m. 24. 57
