Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 5. szám - Kiss Benedek: Élettöredékek
Kiss Benedek Élettöredékek Akasztó Akasztó, ahol születtem és gyerekségemet töltöttem, Bács-Kiskun megyei nagyközség Solt és Kiskőrös között, a Duna vonzáskörzetében. A homok és szik között egy kis löszhátra épült. Gyerekkoromban 4600 lakosa volt, jelenleg egy kissé megfogyatkozott az elvándorlás és a demográfiai viszonyok miatt, de még most is 3500 fő lakosa van. Ha meggondoljuk, hogy a 20. század elején a hozzá tartozó Szentimre pusztából lett önálló község Soltszentimre néven, s a 2. világháború után vált Tetétlen puszta Dunatetétlen néven (ahová akkor 1000 fő akasztói lakos telepedett át) önálló községgé, ez szinte elhanyagolható. Vizenyős, lápos-nádas hely volt, s a falu határában épült meg a vizeket lecsapoló Duna-völgyi Főcsatorna is, mellette több kisebb csatornával, amik lecsapolták a vadvizeket. Ezeknek sok káruk is volt a lakosság részére, mert véget vetettek a sok százados vízi világnak, csikászatnak, pákászatnak, ugyanakkor a nádasok gyakorta jó búvóhelyek is voltak, ha veszély volt. S ami maradt, a falu északi határában hatalmas szikesek alakultak ki, ahol gyakran söpörtek a lakók sziksót szappanfőzéshez, s szedtek bőven termő piriparát, vagyis széki virágot, kamillát. Földművelésre azonban nem volt alkalmas, ezért Átok-csatornának is nevezték a vizeket levezető csatornát! De a falu gazdag állattartásának a gyér legelőkön való legeltetések miatt is kedvezett, legújabban pedig hatalmas tavakat alakítottak ki rajtuk, s a „sziki ponty" szinte fogalom, keresett áru lett. Az állattartás pedig a délnyugati irányban fekvő Szentkirály, Mikla és Ács puszták környékén dívott és dívik ma is. Egykori oklevelek megemlítik, hogy a középkorban Nyugatra hajtott hízott marhák (göbölyök) nagy számban innen is kerültek ki. A falu keleti, de főként déli része viszont ragyogó szőlőtermő homok, s ugyancsak az utóbbi évtizedekben erre komoly pincészet, borgazdálkodás alakult ki. Ugyanez gyümölcstermelésre is kiválóan alkalmas. Az Árpád-kori oklevelek már lakott helyként említik, nevét a régi kun nyelvből eredeztetik - itt Okoztou néven fordul elő, ami egyes magyarázatok szerint ökörtót, ököritatót jelent. (Az egyik göbölynevelő pusztát ma is Ökördinek hívják. De egy általánosabban elterjedt vélekedés szerint, mivel itt vezetett át Délvidékre a főút, a nagy sár és dagonya miatt elakadtak a szekerek, s a lovakat ökrökre kellett váltani, hogy ezen a terepen átvontassák a megrakott szekereket. Azaz: Akasztó - tengelyakasztó.) 65
