Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
Ebből a groteszk idillből - szinte a semmiből - világok születnek: a Föld, a Nap és a Hold. Gulyás Pál költői tanulmányában a magyar mondavilágon és folklóron keresztül közelít a csodák világához, a finnek naiv eposzához. A kérdésére felelő hajdúhadházi szőlőmunkás ugyanis szinte a Kalevala gondolatpárhuzamaival meséli el, hogy az éppen megszólaló kakukk csak azután kezd énekelni, miután az árpáról harmatot ivott. A természeti jelenség magyarázata egy különös villanás az Alföld kellős közepéről - írja Gulyás Pál.49 De talán van a Kalevalának más magyar megközelítési lehetősége is, nem csak Hajdú- hadház határából nyílik rá kapu. Máig emlékszem, milyen örömöt szerzett számomra egyik véletlenszerű néprajzi leleményem. Évtizedekkel ezelőtt bátyai sógorom anyja, Sáfárné Fekete Mária tette föl nekem a különös találós kérdést: Na pol morje cancurovo gnjizdo. (Tenger közepén pacsirtafészek.) Mi az? A megfejtésen máig gondolkodhatnék, ha nem közölte volna. Pupák. (Köldök.) Érdekes, hogy faggatózásaim ellenére mások nem ismerték ezt a költői talányt. A közeli, hasonlóképpen magyar-rác Dusnokon viszont még él, igaz, funkcióváltással szólásként. Ott az elhanyagolt, régies, magányos házat nevezik így. Ez a megnevezés pedig megengedi azt a feltételezést, hogy a dusnoki rácok ismerték azt az ugor elképzelést, hogy az isten láncon bocsát alá egy kis földet, s azon áll az első ember háza.50 A bátyai találós kérdés minden bizonnyal egy teremtésmonda vagy -mítosz maradványa. Kísértetiesen emlékeztet a Kalevala idézett epizódjára. A képzet egyébként más finnugor népeknél is ismert. Az inkeri teremtésmondában például Nap madara, fecskemadár rak fészket a tengerparti zsombékra. Mikor pedig a tenger hullámai elragadják három tojását, egy kováccsal készíttetett gereblyével húzza össze fészke maradványait, hogy megteremthesse belőle a világot.51 Ez az archaikus képzet akkor keletkezhetett, amikor az emberiség szimbólumokban ragadta meg a világot, s a szimbolikus gondolkodás elemei mindenki számára érthetőek, dekódolhatók voltak. A madár, a fészek és a tenger a finn, az inkeri és a bátyai rác adatban egyaránt megtalálható. Nézzük ezek közül elsőnek a fészek (= köldök) jelentését. Láttuk, hogy a kalevalai réce a Vízanya térdét gyepesedő kis dombtetőnek nézi, s az inkeri monda fecskemadra is füves zsombékra fészkel. Feltételezhető, hogy ezek a fészekrakó helyek a vulva szinonimái éppen úgy, mint a bátyai találós kérdés köldöke. Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy földünk szinte valamennyi népénél ismert a világ közepének fogalma, amit a világ köldökének is neveznek.52 Apokrif imádság A bátyai rác folklór további adatokat is tartalmaz a „keleti hagyomány" balkáni továbbélésére. Tényként fogadhatjuk el ugyanis, hogy a rác nyelvű folklór alkotásokat a bátyaiak ősei nyugat-balkáni őshazájukból hozták magukkal, s nem a Kalocsai-Sárközben vették át. Egy Reguly gyűjtötte vogul teremtésmondában Numi-Tarem atya vasláncon, ezüstbölcsőben férfit és nőt ereszt alá az égből.53 Egy másik vogul medveénekben az Ég lánya leszállásának éneke címűben hasonló motívumot találunk. 49 Uo. 50 Vargyas Lajos: Honfoglalás előtti keleti elemek a magyar folklórban. Keleti hagyomány - nyugati kultúra. Bp. 1984. 102. 51 Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák. I. Bp. 1984. 115. 52 Berze Nagy János: Égigérő fa. Pécs 1958. 53 Vargyas Lajos: Honfoglalás előtti keleti elemek a magyar folklórban. Keleti hagyomány, nyugati kultúra. 103. Bp. 1984. 47
