Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban

említett évben a' becsületes Szabó Czéh református érdemes tagjainak buzgoságábol ezen temetőben úgy nevezett Temető Szín (azaz: temetői templom) is építtetett... "35

A pestis idején, a reformátusok temetője 1739. április 29-én telt be. E napon temették ide Ötvös Mihály feleségét, Bezdédi Pál feleségét és Bozó Pál 8 esztendős fiát. A halotti anyakönyvező ekkor jegyezte fel, hogy „Itt lett vége az Ó Temetőben temetkezéséinek. A következendők temettetnek az Uj Temetőben." Április 30-án már öt gyermeket, Pásztor János feleségét és két idős embert temettek ide.

A római katolikusok is új temető megnyitására kényszerültek. A pestisjárvány idején nyitották meg a Szentháromság Temetőt a várostól délre eső területen.

Nagykőrösön a temető a Kecskemétre vezető út nyugati oldalán helyezkedett el. A járvány megszűnte után a vármegyei küldöttség végigjárta a várost. Nagykőrösre Kecskemétről jöttek. „Kecskeméti Chyrurgus Scheidl Ur[na]k adtam discretioban mikor a' Várost visitálta f. 16,60 dn. Item A másik Chyrurgusnak is fizettem f. 12,45 dn" - emlékeztet a város számadáskönyve 1740. március 16-án.36 Kőrösön is összeírták a pestisben meghaltak házait, valamint a betegeket, összeszedték a pestisben meghaltak ruháit. Mintegy öt kocsira való ruhát égettek el. Ekkor vizsgálták meg a temetőt is. Nehezményezte a vármegyei hatóság, hogy nem nyitottak külön járványtemetőt. A temetőt hatóságilag lezárták, száz esztendőre megtiltották az oda történő temetést. Az új temetőt a Kecskeméti út túlsó, keleti oldalán nyitották meg.37

Pest vármegye hirdetményt bocsátott közre 1740. március 22-i keltezéssel, amelyben közhírré tette, hogy Pest vármegye területén megszűnt a pestis miatt elrendelt zárlat. A vármegye gyűlését március 28-ra hívták össze Rátótra (Vácrátót), a főszolgabíró rezidenciájára, aki köszöntötte a megjelent helységek bíráit: „Hogy az Ur I[ste]n azon dögletes nyavalyábúl kentek[ne]k ki tisztulását meg engette, legyen áldott Sz. neve örökké."38

Irodalom Bállá Gergely

1856 Nagykőrösi Krónika. Oklevéltárral kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét Balogh Sándor

1975 Abony történeti és művészeti emlékei (1450-1741). Ceglédi Füzetek 21. Abony Bergdolt, Klaus

Der schwarze Tod in Europa. München Dányi Dezső - Dávid Zoltán

1960 Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. KSH, Budapest Galgócz Károly

1896 Nagy-Kőrös város Monographiaja. Budapest

35 Szokolay Hártó János, 1846.130-131.

36 NL PML NkV Regestrum Oppidi Nagy Kőrös 1739/40.

37 A régi temető helyén, a Kürti-értől délre eső területen, száz év eltelte után házastelkek kiosztására került sor. Több kisnemes család itt kezdett építkezni. Itt találhatók a Patay, Molnár, Beretvás, Dabasi Halász, Sigray, Kalocsa famíliák klasszicista stílusban épült kúriái. Ez a városrész Nagykőrös patinás „kúria-negyede". Novák László, 1989.

38 Novák László, 1982b. 287.

102