Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban

Egy „oskolabeli deákon" mutatkozott a pestis 1739. július 14-én, aki szerencsés módon felgyógyult, azonban a járvány széles körben kezdett pusztítani a mezővárosban, egészen 1740 januárjáig. A járvány lefolyása gyorsabb volt, mint Kecskeméten, később kezdődött, s csupán egy hónap eltéréssel végződött. Ennek oka a demográfiai viszonyokban kereshető, mivel Nagykőrös lélekszáma kevesebb volt Kecskemétnél, annak közel harmada lehetett. A halálozás intenzitása - jóllehet arányában kisebb volt - hasonló Kecskeméthez. Szeptemberben kezdett grasszálni a pestis, és a rettenetes, borzasztó („horribile") csúcsot októberben érte el. Naponta átlagosan 23 volt a halálozási szám, de október 18-án volt a legmagasabb, 58 ember halt meg pestisben. Bállá Gergely kimutatása szerint 2693 pestises és 254 rendes haláleset történt. Ezek a számadatok eltérnek a listán szereplőktől, melynek oka az összeírást végző pontatlan regisztrációjának tulajdonítható. December 5. és janu­ár 6. között nem különböztették meg a pestiseseket. A listazárás végén található 98-as szám azokra vonatkozik, akiknél nincsen megjelölve a halálok. Ez félreértésre adott okot. Galgóczy Károly például 98 pestisest gondolt, holott csupán 47-en haltak meg a járvány­ban.24 A listán szereplő létszám (2642) és az összesítésben kimutatott összeg (2693) eltérő számadat, amelynek oka számolási hiba lehet. Több lehetett 2642-nél a pestises, ugyan­akkor a 98-as összeg is tartalmazhat pestises halottakat, ami korrigálhatná a mutatkozó 51-es különbséget. A pestisjárvány legtöbb áldozatát Nagykőrösön is a serdülőkort elérő fiatalokból szedte, magas volt a kisgyermekek aránya is, míg az idősebb korosztályt kevésbé sújtotta: Életkor — év Férfi Nő Összes > 1 25 29 54 1-3 101 121 222 4-6 181 211 392 7-14 353 394 747 15-20 242 179 421 21-30 242 212 454 31-40 102 50 152 41-50 77 13 90 51-60 59 13 72 61-70 8 8 16 71-80 3 2 2 Nem jelezett 17 1393 1232 2642 Kecskeméthez hasonlóan Nagykőrösön is a családi tragédiák sora következett be. Haltak meg huszonéves fiatal házaspárok, várandós anyák, fiatal feleségek, sokan gyer­mekeiket veszítették el, sok gyerek maradt árván. Például Kaszap Márton öt gyermekét veszítette el: június 24-én halt meg all éves lánya (igaz, nem pestisben), július 5-én a 8 esztendős lánya (őt sem a pestis ragadta el), július 17-én 14 éves leánya pestisben, szept­ember 27-én 4 éves kisfia és október 18-án 17 éves fia halt meg e járványban. A pestis nem válogatott. Ridegek, szolgák, szolgálók, cigányok mellett elragadta a gaz­dák, kisnemesek családtagjait is (többek között a Beretvás, Jakabházi, Kalocsa, Muraközi famíliákból). A városi számadásokban is nyomon követhető a pestis pusztítása. A kántor, Debreceni János is meghalt, akit a város költségén temettek el. A számadóbíró feljegyezte 24 Galgóczy Károly, 1896. 78. 98

Next

/
Thumbnails
Contents