Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
A Szent István-i országban ez a hatás a többségi magyarság következtében még csak fokozódott, miként azt Bátya példája is bizonyítja. A Boszniában, Dalmáciában, Szlovéniában, Horvátországban megért magyar hatások közül jelentős volt a török kori kényszermigráció. A török világ szinte letépte a magyarságot földjéről - írta Princz Gyula. Nagy tömegeit a Balkánra hajtotta, s ezzel a Balkán népeibe beolvasztotta. Ennek az embertömegnek a mértékét a török időkben évi tízezer főre becsülikP Fajilag, ha a fogolyszámot a népszámhoz vetjük, olyan hatalmas vérkeveredésnek kellett akkor végbemennie, ami teljes asszimilációval egyértelmű. Vérségi tekintetben a szerbség testvérnemzete lett a magyarnak, s joggal állíthatjuk, hogy a szerb nép ereiben legalábbis annyi magyar vér folyik, mint a bolgár nép ereiben bolgár vér.23 24 1818-ban Rumy Károly György adott hírt a Boszniában élő, török időkben odakerült, s állítólag még anyanyelvükön beszélő magyarokról.25 Újabb közlés erről a kérdésről a Műveltség és hagyomány 10. kötetében jelent meg Milenko Filipovic tollából: A magyarok az észak-boszniai és az északszerbiai néphagyományban (Debrecen 1968).26 Másrészt a török hódoltság is közvetített bizonyos keleti elemeket a délszlávokhoz, mintegy megerősítve azokat, amelyeket a népvándorlás kori népek hoztak a Balkánra. Ahogy Jung Károly írja, az iszlám kultúra befolyása a Balkán hagyományvilágára mintegy félezer évet tett ki, ennek folytán aztán nem tartható véletlennek, hogy ugyanazok a hagyományok itt is kimutathatók, mint a türkméneknél.27 Rásonyi László László Gyulával közösen megjelent tanulmánykötetében, a Hidak a Dunán címűben adatok tömegével bizonyítja, hogy a Balkán etnikai képének kialakításában keleti nomád népek sokasága vett részt. Tanulmányaiban a következőket veszi számba: hunok, avarok, onogurok, blakok, azaz bulakok, besenyők, űzök, kunok (kumánok).28 Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bolgárokat és a tatárokat sem. Rásonyi három népről, a magyarról, a románról és a bolgárról írja a következőket. Mindhárom népre egyaránt sztyeppéi eredetű uralkodó családja volt sorsformáló hatással, a harmadikra pedig el-kipcsak- törökösödött mongol eredetű dinasztiája.29 A Balkánnak a magyar érdekkörbe vonása korábbi előzményekre vezethető vissza. László Gyula írja: A balkáni területek meghódítása már Baján terveiben is szerepelt, s éppen bolgár csapatokat (a kutrigurokat) küldött oda. E szempontokból talán az sem véletlen, hogy Árpád-házunk is erőteljesen terjeszkedett Horvátország és a Nyugat-Balkán felé.30 A horvátok ősei északról vándoroltak az Adriai-tenger partjára, s vezéreik neve mind török eredetű, pontosabban avar (Külíik, Kösendzi, Mügét, Alpel, Tugay, Buga).31Az avarság beolvadása korán megtörtént, hiszen Bíborbanszületett Konstatin görög császár 23 Princz Gyula: Magyar földrajz III. Az államföldrajzi kép. Bp. é. n. 221. 24 Uo.: 218. 25 Rumy Károly György: Magyarok Boszniában. Tudományos Gyűjtemény 1818. 5. 128. Közli Paládi Kovács Attila sz.: Magyar tájak néprajzi felfedezői. Bp. 1985. 390-391. 26 Uo.: 390. 27 Jung Károly: Gondolatok a magyar-délszláv egybevető néphiedelem és mitológiai kutatás kapcsán. Ethn. XCII. 146. 28 Rásonyi László: Hidak a Dunán. Régi török népek a Dunánál. Bp. 2004. 199-348. 29 Uo.: 328. 30 Uo.: 154. 31 Uő: 220. 43
