Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 3. szám - Sárkány József: „A vágy”
Tajvan, Tajpej, Yingge Múzeum, 2014. február Tajvan különleges helyzetét az adja, hogy földrajzilag két, hatalmas értékkel bíró kultúra, Kína és Japán között helyezkedik el. Szigetország, amely ugyan történelmileg Kína territóriuma, ám a XX. század közepe óta különleges státusa miatt Kínától eltérő fejlődési utat jár be. A Japánhoz és az Egyesült Államokhoz ezer szálon kötődő ország komoly gazdasági sikereket ért el, s jelentős kulturális intézményi fejlesztéseket valósított meg. Ezek egyike a Yingge Múzeum és kerámiaközpont, amely ideális környezetet biztosít az elmélyült alkotói tevékenységnek. Geszler itt „belső magányát" próbálta a női Torsoban kifejezni, mint írja „kerestem egy nagyon zárt formát: talán csak egy útjelző kő, talán egy nem befejezett figura, talán az időtől és a széltől, a természet erőitől barázdált fólddarab". A klasszikus görög kórék formavilágát idéző, 70 centiméteres porcelánplasztikák szorosan a testre simuló ruharedői közé „üzeneteket" helyezett el. A „Belső hang" tompa vörös, függőleges írásjel szalagjai a figurát hangszerré varázsolják, „egy cselló solo sonáta hangja szól". A Hulló levelek hófehér testéről lehulló száraz ginkgo biloba leveleket vastag, zöld ecsetvonás sodorja el - az idő múlásával és a távozás rejtélyével küzdők ezen a „legemberibb" torsomon. E lírai, meditációra hívó alkotások mellett újra előkerül a félelem, a bizonytalanság. „A Veszélyes madarak objectet alig vártam, hogy elkészíthessem, hónapok óta küzdöttem a rakéták, szálló madarak képeivel, jelentésével, korunk félelmeivel. Úgy érzem, az első agyagvázlattól kezdve csak erre a belső vízióra koncentráltam, hogy legyek én, hogyan legyen feminin a mű, hogyan szádjának rajtam keresztül az égig félelmeim, és csodálatom az emberi elme eme vívmányai láttán ....ez a torso meghökkenteni, ütni szeretne. Szíven ütni, féljetek..." „A tengerek áramlása" Különleges darabjai Geszler munkásságának az e csoportba tartozó faliképek. Idoljai, szobrai szinte kivétel nélkül gipszformába öntött vagy préselt porcelánok, faliképéi öntött vagy hengerléssel nyújtott, szitázott, majd szabadon hajtogatott porcelánlapok. A 2011-ben készült falképsorozatnál figyelhető meg az, hogy Geszler a szitázott és hajtogatott porcelán felületét a korábbiaknál intenzívebben festi meg. Expresszív, a motívumot plasztikusan kirajzoló, vastagon felvitt, intenzív színű mázat használ. Twombly virágfestményeinek csurgatott felülete, vad, drámai sorsú rózsáinak látványa késztette Geszlert összegzésre, szembenézésre addigi életével - „Rózsák tövis nélkül" címet adva a sorozatnak, úgy érezve, minden bánat és tragédia ellenére ez szimbolizálja életét. 2014-ben készült faliképéin továbblép, immár meghatározó a kézi mintázás s az expresszív felületképzés, amelynek során a puha masszába ujjal rajzolt barázdákkal alakít ki hullámzó felületet. A „Hullámok" tengerének fehér, matt, mázatlan felületét elszórtan szeladonmáz zöldesen fénylő foltjai, valamint kagylólenyomatok gazdagítják, míg a hullámok közt fehér porcelánlapocskákon vékony, kobaltkék vonalakkal rajzolt rakéták armadája látható. Egy másik, szintén szabálytalan körvonalú - tán a tengerek végtelenségére utalóan nem határolja a művet „szabályos" , egyenes vagy ívelt szél -, anyagában színezett, 63
