Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
vetkezetnek nevezték. A Haladás Tszcs 4625 holdon gazdálkodott, és ebből csak 210 hold volt közös művelésű, a többi földet a családok maguk művelték. A belterületi iskolákon kívül 1967-ben a tanítás hat tanyai iskolában folyt: a felső-móra- halmi, a királyhalmi, a Kraller-, a madarásztói, a nagyszéksósi és a szőlőhegyi iskolában. 1962 szeptemberében nyitotta meg kapuját a helyi gimnázium. Az első osztály 38 tanulóval indult, de érettségiig csak 26 diák jutott el. Az egyetemi, főiskolai felvételi megrostálta a falusi kisgimnáziumban érettségizők nagy részét, ezért a gimnáziumot postaforgalmi szakközépiskolává szervezték. A művelődési igényeket az Erkel Ferenc Művelődési Ház és a községi könyvtár igyekezett kielégíteni. Hat fiókkönyvtárat szerveztek: ötöt tanyai iskolákban, egyet a szociális otthonban. 1950 előtt a Gazdakörnek és az Iparoskörnek volt pár száz kötetes könyvtára. 1967-ig a könyvtári kötetek számát 7937-re gyarapították. 606 beiratkozott olvasójuk volt, és közülük 406 a tanyai fiókkönyvtárakból kölcsönzött olvasnivalót. író-olvasó találkozókat szerveztek. Nagyszámú érdeklődőt vonzott Buga László doktor egészségügyi előadása. A Megyei Népművelési Tanácsadó és a Megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai több tanyai iskolában aggregátorral filmeket vetítettek. Késő ősszel és télen sok tanyai szívesen látogatta az esti filmvetítéseket. A vizsgálatot interjúmódszerrel folytattuk. Fontosnak tartottam, hogy a kérdőíveket személyes beszélgetés során töltsük ki. Közreműködőnek négy helyi pedagógust: Domokos Pált, a felső-mórahalmi, Kapovits Endrét, a nagyszéksósi, Madarász Sándort, a madarásztói iskola tanárát és Szabó Vilmos művelődésiház-igazgatót kértem meg. Szabó Vilmos helybéli, a többiek évek óta tanítottak működési helyükön, ott laktak, jól ismerték körzetük tanyai családjait, és az ott lakók őket. Mind a négy kollégával egy-két családnál együtt végeztünk adatgyűjtést, 12 családot pedig magam kerestem föl. A kiválasztás véletlenszerű mintavétellel történt: a lakóhelynévjegyzékből minden 10. családot szemeltem ki. 100 családnál terveztem vizsgálatot, de különböző okok miatt végül 56 családnál folytattunk adatfölmérést. A mintában szereplő családok a 14 ezer holdnyi határ négy területét és a tanyaiak különböző gazdasági helyzetben lévő rétegeit képviselik, ezért úgy vélem, jellemző kép rajzolódhat ki a tágabb környezet tanyai lakosságáról is. Az interjúkat 1968 tavaszán, kora nyarán készítettük. Terveztem, hogy ősszel és télen kiegészítjük a kutatást a még kiszemelt családokkal, de határidős munkáim miatt erre nem került sor. Hasonló okok miatt maradt el az anyaggyűjtés publikálása is. A vizsgálatról csak a honismereti szakkörvezetők tanfolyamán adtam tájékoztatót. Közel öt évtized múltán a mórahalmi kutatás hozadéka tájékozódást nyújthat a téesz- szervezés utáni évtizedről és adalékokat egy összehasonlító tanyavizsgálathoz. Tanulságai hozzájárulhatnak a homokhátsági tanyák és tanyai emberek közelmúltjának megismeréséhez. A családok jellege, a családtagok iskolai végzettsége Kilenc tanyán három nemzedék élt egy födél alatt, általában közös háztartásban: idős nagyszülők, középkorú fiuk vagy lányuk a házastársával és gyermekeik. Ez a családtípus széles körben elterjedt, és rendszerint a legfiatalabb fiú (és családja) élt együtt a szülőkkel, akiknek gondviselője is volt. Testvérei, amint tudtak, különköltöztek. Módos gazdák nősülő fiuknak (fiaiknak) tanyát építtettek. Lássunk példákat: M. I. 48 éves nagyszéksósi téeszcsétag, felesége, feleségének 82 éves nevelőapja és három gyermekük élt együtt, 14 holdon gazdálkodtak: 7 hold saját föld, 5 hold „a tata nevén", 2 hold csereingatlan volt. K. I. 47 éves téeszcsétag, felesége, a férfi szülei, két gyermekük: ők 17 holdat műveltek, ebből 6 hold az idős szülők nevén volt, akik „külön kenyéren éltek". 91
