Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - A 80 ÉVES BUDA FERENC KÖSZÖNTÉSE - Takács Melinda: Eva Liszina: Egy darab kenyér (Egy csuvas novella magyarra fordításának tapasztalatai)

Berecz András jelentetett meg csuvas népzenei albumot és népköltési válogatást - ez utóbbit saját műfordításában.8

Az utóbbi néhány évtized egyik legkiemelkedőbb csuvas irodalmára, műfordítója Éva Nyikolajevna Liszina. Műveinek a hazai közönséggel való megismertetése jól beleillik az eddig magyarra fordított csuvas irodalmi művek sorába.

Éva Liszina egy dél-csuvasföldi kis faluban nőtt fel. Az 1970-es évek óta több önéletrajzi ihletésű könyve, elbeszélése, drámája jelent meg, emellett gyermekkönyveket is ír. A jelenleg Csebokszáriban élő írónő elsősorban csuvasul publikál, műveinek témaválasztása - gyermekkorának szereplőihez, helyszíneihez való vissza-visszatérés - a szülőföldjéhez való erős kötődését jelzi.

Éva Liszina leghíresebb elbeszélése az Egy darab kenyér (Säkär célli) címet viseli. A novella 1991-ben elnyerte a Deutsche Welle irodalmi díját, amelyet az írónő a Frankfurti Könyvvásáron vett át. Ezt követően az elbeszélésből Németországban rádiójátékot készítettek, illetve több idegen nyelvre is lefordították. A történet - Liszina több más művéhez hasonlóan - közvetlenül a második világháború után játszódik, az írónő szülőfalujában, és az ő gyermeki szemén keresztül láttatja egy kis vidéki csuvas közösség háború utáni nyomorúságos hétköznapjait, egy apa nélkül maradt család küszködését az életben maradásért, az állandó éhezést és nyomort, amellyel a falubelieknek nap mint nap meg kellett küzdeniük.

Tanulmányaim során 2015-ben hosszabb időt töltöttem Csebokszáriban, ahol intenzív csuvas nyelvoktatásban részesültem, és először Éva Liszina műveivel, majd később magával az írónővel is személyesen megismerkedtem. Neki és csuvas filológus ismerőseimnek köszönhetően végigjárhattam azokat a helyszíneket, ahol az Egy darab kenyér cselekményei játszódnak, és szintén sok segítséget kaptam tőlük, amikor belekezdtem a szóban forgó novella fordításába. A hosszú fordítómunka során sikerült közel kerülnöm az írónő műveinek világához, megismerni azt a néprajzi és történeti környezetet, amelyből munkássága táplálkozik. Mindezek a dolgok együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar nyelvű verzió hitelesen tükrözhesse az eredeti szöveg hangulatát.9

8 Berecz 2001.

9 A csuvas szöveg értelmezésében Eduard Valentyinovics Fomin (Csuvas Állami Kultúratudományi Intézet) volt a segítségemre, a magyar fordítás ellenőrzéséért Agyagási Klárának (Debreceni Egyetem) tartozom köszönettel. A novella magyar fordításáért 2016 márciusában Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjban részesültem.

138