Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - A 80 ÉVES BUDA FERENC KÖSZÖNTÉSE - Füzi László: A tudós költő (Két történet Buda Ferenc nyolcvanadik születésnapjára)
Miután a munkát befejeztük, Ági ebédelni hívott bennünket, az asztalhoz ülve Feri elővette a maga félszárú okuláréját, az orrára tette, s amikor ez megtörtént, akkor szólalt meg a mi akkor még kicsi Péter fiunk, aki a gyermekek naivitásával, őszinteségével és célratörésével, no meg utánozhatatlan pöszeségével a lényegre törve kérdezte meg: Buda Feji bácsi, maga tudós? Péter akkor semmit nem tudhatott a költőről, arról sem, hogy az, aki vele szemben az asztalnál ül, a magyar nyelv tudós ismerője, valami mást érzett-érezhetett meg. Azt, hogy Buda Ferenc a természetnek, a fáknak, bokroknak, madaraknak a tudós ismerőse. Éppen az előbb felidézett beszélgetés során mondta: „Gyalogolok kint a határban, akár órákig, akár napokig, biztonsággal felhasználhatom az ehető növényeket, óvakodom az ártalmasoktól, nagyjából tudok tájékozódni a felhős és a csillagos égen a szememmel, a legtöbb madarat a röptéről-hangjáról felismerem." Mindehhez tegyük még hozzá a történelmet és az emberi természetet, ezeknek az ismerete ott van amögött a kifejezés mögött, amelyet az akkor öt-hat éves fiunk használt... 135
