Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - A 80 ÉVES BUDA FERENC KÖSZÖNTÉSE - Buda Ferenc: A Város; Járok csak körbe körbe; Számvetés (versek)
Járok csak körbe körbe Az elszalasztott órák és napok foszlányait a huzat szétsodorja hol hagytam el hol hagytam el vajon? előkerül néhány de ismeretlen írás fakul a koszlott cetliken vagy tán mégis az én kezem vonása? mi végre írtam? mit tervezhetett az az énem? a régtől ottfelejtett ötletcsíra sápadtan kókadoz életre kelteném de mindhiába kísérletem csöndes kudarcba fúl kupac kopárlik már a törmelékből * Sziszegnek szúrnak sebző mondatok egy tüske-szó a bőrön áthatolva akár a toklász egyfelé halad erek idegek között egész a szívig elfészkelődvén ott már nem mozog csak épp keresztbefordul hadd sajogjon tökély e komfort helye végleges száz éven át ellesz így jó esetben ráforr a húsra hozzászervesül hamar áfáján lüktető szövethez betokozódik arra vár talán hogy jobbik éned végül majd kivesse * Humanizált meg atavisztikus stratégiák vad gáttalan erőszak véres merénylet terrortámadás torz eszmék sőt a végtelen kegyelmű Isten nevében öldöklő hadak menekülő meg veszteglő családok milliói élet- s halálveszély erős a gyengét sorra eltiporja e tekintetben semmi változás létem zugában olykor eltűnődöm: vajon egy kósza hangya vagy darázs számíthat-e az én kíméletemre?
