Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

Pátzay Pál (1896-1979) ismert és elismert szobrászművész, évtizedeken át a Magyar Képzőművészeti Főiskola professzora, jelentős szoborművek, számos portré alkotója. Szegedre, a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokba, a Pantheonba mintázott Katona József-mellszobra, 196961 szintén szembenéző, begombolt, zárt ruhanyakú, bajuszos, telt arcú figura, a haja előrefésült. Talán nem ez Pátzaynak a legjobb mellszobra, szinte rutinból készültnek tűnik. Ugyanakkor jól illeszkedik a fugázott téglafalba mélyített, bronz hátterű fülkébe. S elmondható az is, hogy a ,,fülkeszobor a drámaíró alakját korhű öltözetben, zsinóros mentében ábrázolja. Pátzay a neoklasszicizmus legjelentősebb képviselője a magyar szobrászatban. E portrén is jól érzékelhetők ennek a stílusnak és irányzatnak a jegyei: a tiszta, világos formaképzés, a kissé stilizáló, idealizáló ábrázolás. "62 Zárásul még azt is hozzátehetjük a Roskovics festményéről történt mintavétel említése mellett, hogy jól, szervesen illeszkedik a szegedi Pantheon nagyjainkról képzett portrésorába.

Fekete Géza Dezső (1939) szobrászművész egyoldalas Katona József63 64, 1978 plakettjének a készülését így idézte föl: „38 éve csináltam. Abban az időben több költőről, íróról, híres emberről mintáztam magamnak (nem megrendelésre) plaketteket. Ma már nem tudom pontosan, de utánanéztem a fellelhető régi metszeteken nagyjainknak. Akiről volt fotó, azokról persze egyszerűbb volt a dolgom. "M Fekete Géza önszorgalomból, belső alkotói igényből fogott hozzá írók, költők arcmásainak az újrafogalmazásához. Katona-plakettje is a régi ábrázolások ismeretét, elsősorban Rohn, 1953 és Barabás, 1856 mintaként való alkalmazását sugallja, velük azonos beállításban, megbízhatóan jó plasztikai kivitelben.

A 20. századi mellszobrok közül kiemelkedik Török Richárd (1954-1993) szobrászművész Katona József, 1989 című bronzszobra.65 A rövid alkotóidejű Török művészszobrai (Petőfi Sándor, József Attila, Bartók Béla stb.) sorában is kiemelkedő fontosságú a Katona-büszt, amely az eredeti elképzelés szerint a Katona-szülőház melletti térre, köztérre került volna66, ám végül is a Katonaemlékkiállítás előterében nyerte el végleges (?) helyét.67 Török Richárd tudatosan és nagy plasztikai érzékenységgel épített arcképcsarnoka egy sajátosan fölfogott, egyéni módon proporcionált Katona-szobrot tartalmaz. O a drámaköltő arcmá61 1969. december 21-én avatta föl - Derkovits Gyula szobrával együtt - Kedvessy György, a Hazafias Népfront városi elnöke. Tóth Attila: Szeged város szobrai és muráliái. Szeged Megyei Jogú Város Ónkormányzata, Szeged, 1993. 131-132.

62 pantheon.szegedvaros.hu/component/content/article/37.html

63 Fekete Géza Dezső: Katona József, 1978, bronz, átmérője: 11 cm, jelezve a nyaknál: FD (a művész túl.). Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmei és plakettjei. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bp., 2012, 497.

64 Fekete Géza Dezsőnek a szerzőhöz, 2016. január 23-án küldött e-mailjéből.

65 Török Richárd: Katona József, 1989, bronz, patinázott, 64x34 cm, PIM, ltsz.: 89. 210. 1 Ugyanebből egy bronzpéldány a Katona József Emlékház udvarán van fölállítva.

66 „Gazdagítani fogja a Katona-szülőház melletti kis teret, s egyúttal frappáns lezárása a drámaíró eddigi arcképsorának" - mondtam Török Richárd kecskeméti kiállításának a megnyitásán (Kecskeméti Városháza udvara, 1990. márc. 15.).

67 Reprodukálva: Richárd Török. Katalógus, Kecskemét, Városház udvarán, 1990. márc. 15-25., Katona József emlékére. Kortárs képzőművészek alkotásai. Katalógus. Bev.: Kovács Ida. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1991, Forrás, 2009. november, 41. évf. 11. sz. 87.

92