Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

század elejének magyar valósága". Hernády írása további részében jobbára indokolatlanul sorolja a mű vélt hiányosságait.53 Ugyanakkor fontos információként rögzíti, hogy a „szobor elkészülte idején felmerült egy Katona-szentély gondolata". E közlésen kívül erről semmi részletet nem tudunk, de azt engedi sejteni, hogy egy kultuszhely terve, annak ötlete kerülhetett szóba. Hernádynak van néhány elgondolkodtató megállapítása is, pl. „a figura az ülő kontraposztó helyzetet veszi fel. /.../ A fej /.../ ragyás felülete, a /.../ »deformált csúnyaság« ikonográfiái hagyományt nem tükröz, hanem Katona József valahai testemlékének emberközeli idézete. /.../ A fej az archaikus mosoly és a pszichológiai képzés közötti formálódást mutatja"

A szobor elhelyezési tervét Bálint Jenő építész (vele a szobrász többször dolgozott együtt) készítette. A fás, növényekkel beültetett, meghitt hangulatú kis parkban két hasábra helyezték a szobrot, háttal a színház oldalának. Az alsó hasáb (186x139 cm) laposabb (M: 37 cm), míg a fölötte lévő, amelyen a bronzalak ül (110x60 cm) vastagabb (M: 65 cm). A fölső, a figura elhelyezését, az ülő helyzetet biztosító hasáb az alsó hosszának a feléig csúszik előre, s hátul túlnyúlik rajta, így biztosítja a 250 centiméteres figura harmonikus, kiegyensúlyozott elhelyezését az eltolt hasábon. Katona megrendültséget sugalló arckifejezése, fölfelé tekintő nagy szemei, keserűséget mutató szája együttesen kölcsönöznek várakozás teli feszültséget az arcnak. Mindkét kézfejét az ernyedtségből enyhén ökölbe szorítja, mintha fölpattanni készülne, hogy a történések jó mederbe terelésének részese lehessen. Vigh Tamás Katona-szobrában szunnyadó, ám bármely pillanatban mozgósítható a művész tenni vágyása54, a cselekedni akarása. A szobor állításáról nyilatkozta a szobrász: „Én igyekeztem olyan mozdulatot csinálni, amiből következik a Bánk bán. /.../ Példája a nemzet magára ébredésének. A kulcskérdés az idegen befolyás és a helyi szuverenitás volt: »A magyarokon pockot vesz az idegen«, azaz a behatoló. /.../ Egy olyan mozdulatot akartam csinálni, amivel kifejezem, hogy Katona hirtelen ráébredt valamire, ami alapvetően hatott rá. Nem túl drámaian, tehát a szobrászat keretei között."55 A szobor Rózsa Gyula értelmezésében: „különös, csavart testtartásában egyszerre közvetlen és

53 Pl. „A megbízás problematikája veti fel az adott feladatban való elmélyültséget, amely a Katona-szobornál nem egészen tapasztalható, a kifejezés egyívű ereje nem sikerült. /.../ A szobor túlságosan »használja« építészeti környezetét, túlságosan »ül« az alá hengerített kockán. /.../ Egyes részletek felületképzésével a bronzban rejlő, szinte a kötetlenségig emelhető mintázókedv a tömeghatás rovására tör elő. /..JA szobor /.../ minden jól kitapintható erénye ellenére sem sikerült egyértelműen. /.../A Katona-szobor egységei, részei, így a láb, de különösen a csizmarész elliptikus elengedettsége hosszában mintázásra engednek következtetni, s így veszítenek szervességükből, a központibb törzshöz való tartozásból, és kissé idegenül lógnak." Hernády szerint „Vigh Tamás nem érlelte ki feladatát. /.../ Csak a részek szépek, /.../ a szobor csak részben sikerült" (Hernády kiemelése).

54 Pintér Lajos: A tűzgolyó. Ötvenéves Vigh Tamás Katona-szobra. Bahget Iskander 12 fényképe a szoborról. Forrás, 2012. december, 44. évf. 12. sz. 88-97.

55 Vigh Tamás köztéri alkotások. Megvalósult köztéri szobrok, muráliák, pályázati tervek, vázlatok, az egyes művek kisplasztikái változatai. Katalógus. Hegyvidéki Kortárs Galéria, Bp., 2000. 23-24. Vigh Tamás a szoborállítás humoros esetéről is beszámol: „Egyszer csak mit lát a kecskeméti közönség? Hoznak oda köveket, félreállítják a kecses szobrot (értsd: Czélkuti művét) és beállítanak egy új szoborral, a nyakára kötelet kötnek és fölemelik. Épp ott megy egy parasztember szekérrel és megszólal »Hát most már meg megint milyen bohócot akasztanak?« Közel álltunk és hallottuk, jót nevettünk". (További irodalmat lásd e katalógusban.), Vigh Tamás szobrász. Szerk.: Hetényi Ágnes, Bognár Tünde. Katalógus. Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum Templomtér, Bp., 2007. (38-39.)

90