Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után
A következő Katona-arckép egy tusrajz, amely először megjelent a „Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közös könyvkiadási megállapodása keretében" a bukaresti Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó Bánk bán-kötetében. „Készült 10 000 példányban, a Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest számára". A könyvben, a szennycímlap után, különálló lapon, műnyomó papíron adják Abodi Nagy Béla (1918-2012) festőművész 1959-ben készítette Katona-arcmását. Ennek sajátos vonása, hogy nem a Rohn- és Barabás-féle háromnegyed profilos ábrázolást választotta, hanem e beállítástól eltérőt, Radoné Hirsch Nelli 1905-ös arcmásáét, amely az ábrázolt jobb arcát teljesen, míg a balt kis részletében megmutatja, ahogy a háromnegyed profilos kép konvenciói ezt megkövetelik. Abodi ezt vette mintául. Az ő Katona-arcán, alsó ajkán és homlokán megjelenő tus-csí- kok és a hajának expresszív-izgatottan mintázott jellege kontrasztál a nyugodt, higgadt, illúziómentes szemlélődést sugalló arccal.15 Abodi számos romániai, erdélyi magyar könyv elkészítésében vett részt: címlapokat, borítókat tervezett, illusztrált, és jelentős írók, költők (Zrínyi Miklós, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, kortársai közül pl. Bajor Andor) arcmásait16 újrafogalmazta. Természetesen nem minden esetben sikerült olyat létrehoznia, amely a megrendelő kiadó elképzeléseivel is teljesen megegyezett volna. Pedig Abodi mindig lelkiismeretesen járt el: fölkutatta és tanulmányozta a képelőzményeket, és alaposan tanulmányozta az író művét. Fönnmaradt a Katonáról készített első munkája, a kiadóhoz benyújtott terve, amelyet nem fogadtak el.17 Ezt a Katona-arcot fekete árkok, erős duktusokkal fölrakott tusháló árnyalja. Izgatott ecsetvonásokkal létrehozott felületek (pl. a homlok) a konok tekintetével együtt összességében komor, megkeseredett arcot mutat. Nyilvánvalóan a kifejezés erőssége, fölfokozott jellege miatt kérhette a kiadó Abodit, hogy a komor, lehangoló arcképet hangolja át konszolidáltabbra, a kiadónak megfelelőbbre. S Abodi ezt - ahogy a megjelent arcmás mutatja - természetesen megtette. Ahogy a romániai, erdélyi magyar kiadványokhoz, úgy a magyarországiakhoz sem akarták az 1960-as évtizedben használni már a 19. századi Katonaarcmásokat. Egy-egy kiadó mellett ekkor már több illusztrátor is dolgozott, ilyen volt pl. a Szépirodalmi Kiadónál18 a kiadót vezető Illés Endrével tartott szoros személyes kapcsolattal alátámasztva Borsos Miklós (1906-1990) szobrászművész illusztrátori tevékenysége.19 Borsos hidegtűtechnikával készített Katona József 15 Katona József: Bánk bán. Bev.: Antal Árpád. Abodi tusrajza j. b. 1.: ANB 59 Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, é. n. Ugyanezen arckép megjelent még: Katona József: Bánk bán. Tanulók Könyvtára. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1962. 16 Bajor Andor: Abodi Nagy Béla. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1968. 17 Abodi Nagy Béla: Katona József, 1959, tusrajz. A rajz 16,6x12,4 cm nagyságú fényképen, kartonra ragasztva. A rajzon j. j. 1.: ANB 59. A kartonon az arcképfotó fölött „Editura Kriterion" föliratú, piros színű körbélyegző lenyomata (Mgt., Bp.). 18 „1960-ban kaptam komoly és rendszeres illusztrátori megbízásokat a Szépirodalmi Könyvkiadótól. /.../ Körülbelül nyolcvan kötetet rajzoltam, illusztráltam." Borsos Miklós: A toronyból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979. 127. Lásd még: L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1989. 72. 19 Borsos Miklós kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1968 október. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Vayerné Zibolen Ágnes. Bp., 1968. 82
