Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
megtalálja, akkor elköltözik a tájról, illetve oda sem költözik a ház kéményére. Ugyanis a mi kedves madarunk bizony ragadozó madár, csakis kisebb-nagyobb élő állatokat eszik, semmiféle hulladékot nem. Megfigyelték már, hogy ha a hazahozott gyíkféle, béka véletlenül kiesik a fióka csőréből, bizony a gólya nem hozza vissza a háztetőről, az neki hulladék, azzal nem él. Tehát az „elpusztul" szó nem első jelentésében, vagyis: 'életét veszti' értelemben szerepel a dráma e szövegében, hanem abban az átvitt értelmében, amelyet ebben a szólásban láthatunk: Pusztulj a szemem elől! Vagyis: 'távozz, tűnj el'. Tehát a mondatban az elpusztulnak szó jelentése: elköltöznek, elmennek. Katona is így használta a szót, ugyanis Tiborc szövegének ezt az igazán „hazainak, magyarosnak" hangzó részét - ki gondolná? - nem ő találta ki, hanem egy német drámából szó szerint fordította. Veit Weber egyik drámájának megfelelő helyén is természetesen az elköltözik ige német megfelelője található. (Emlékezzünk csak: Arany János is ebben az 'eltávozik, eltűnik' értelemben használja az elpusztul igét a közismert A bajusz című művének e soraiban: amíg Szűcs György uram a cigányok „bajusznövesztő" kádvízében ült, addig „Az ágynémü, fehérnémü, A vasféle, meg a rézmű. Szóval ami könnyen mozdult, Lába kelvén, mind elpusztult".) Úgy látszik, V. Weber sem ismerte a gólyák természetét, mert az ő művében is ugyanaz a téves vélekedés olvasható, mint Katona szövegében, tudniillik, hogy a gólyák eltávozásának oka a ház körüli hulladék hiánya. Azt viszont nagyon jól tudta Katona, hogy a gólya szívesen fészkel a falusi házak kéményén, ezáltal a motívumot közel hozta a magyar nézőhöz, olvasóhoz, és ez pedig az ő saját ötlete, mert a német szövegben nincs szó kéményről. Sőt, az is világos, hogy a kéménymotívumot Katona csak a dráma második kidolgozásába illesztette bele, az elsőben nem szerepelt: „Ok játszanak, zabáinak szüntelen... . ..nekünk az udvarunk felé se jön egy Gólya is, mivel a hulladékot is önn' magunk emésztyük meg..." Bizonyos, hogy Tiborc monológjában a sok „ők - mi" szembeállítás, ez a klasszikus költői eszköz, amellyel Katona itt kifejezi mondanivalóját, pontosan a helyén van, mondhatni: telitalálat. Magam diákkorom óta Tiborc monológjait tartom a dráma legszebb, leginkább szívhez szóló, leghatásosabb szavainak. (Diákként is ezért tanultam meg legelőször.) Mindig is azt tapasztaltam, hogy nincs az a gyenge előadásmód, amely teljesen tönkre tudná silányítani e szavak időtlenül érvényes igazságának hatását. Persze a színészek is jól tudják, hogy a közönség többsége - ha mást nem is - ezt a szöveget ismeri, előadását várja, és kétszeresen figyeli, hogyan sikerül kibontani a benne rejlő megrendítő szépségeket. 76
