Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
drámaszöveg valóságos helyeihez, így ezek a megjegyzések könnyen, célszerűen felhasználhatók, és természetesen az említett „Lásd erre vonatkozóan..." kezdetű utasításban ott van annak az oldalnak a száma is, ahol a tanulmányban az indoklás megtalálható. Sajnos ez a pontosság - tehát a jegyzetek összeigazítása a tanulmány lapszámaival - a Móra Kiadó diákoknak szánt 1977-es kiadásaiban nincs meg. Amint említettem, Arany László ebben az 1898-as kiadásban azt állítja, hogy apja a dráma legelső kiadását használta akkor, amikor jegyzeteit készítette. Ezt alátámasztja a 130. számú - bizonyára Arany Jánostól származó - jegyzet, amely így szól: „A munka első kiadásában a hibás interpunctio miatt a szöveg itt értelmetlen." Sajnos itt Kecskeméten nincs meg az a bizonyos legelső, még Katona által sajtó alá rendezett 1820/21-es kiadás, de megvan a száz év múlva megjelent, az eredetinek Mészöly Gedeon által készített és ellenőrzött kiadása (Katona 1920), ez pedig olyan pontos, hogy megtalálható benne az a kis hiba, amelyre Arany jegyzete céloz. (Ez a kiadás nem is „olyan pontos", mint az eredeti, hanem pontosabb, erre még visszatérek.) Voltaképpen itt csak egy olyan kis nyomdai tévedésről van szó, hogy két össze nem tartozó szó közé véletlenül kötőjel került („...pénzt-ime...") az éppen ellenkező szerepű, új gondolat kezdését jelző gondolatjel helyett, s így valóban értelmetlenség született. Arany helyesen következtetett nyomdahibára, ugyanakkor jegyzete arra mutathat, hogy valamelyik későbbi kiadás is megfordulhatott kezében, amelyben már nem volt meg ez a hiba. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az a kiadás lehetett ez, amelyik Kecskeméten - ahova Arany többször átlátogatott tanár ismerőseihez - éppen akkoriban jelent meg (Horváth 1856), amikor Arany Kőrösön tanítványainak részleteket olvasott fel a Bánk bánból, hogy érzékeltesse a drámai nyelv erejét, és hozzáfogott említett tanulmánya írásához. Érdemes kissé belenézni ebbe a Horváth Döme - a helyi Katona-kultusz kezdeményezője - által kiadott könyvecskébe, amely a drámaszöveg mellett Katona József részletes életrajzát is tartalmazza. A Katona József Megyei Könyvtár egyik példányát a helyi nyomdász, Szilády Károly saját kezével dedikálta - éppen 260 évvel ezelőtt - „A Katona-körnek." Kiderül ebből a belső címlapra írott ajánlásból az is, hogy „A mű jövedelme a szerzőnek sírján felállítandó emlék-kőre van szentelve". (Itt természetesen a Szentháromság temetőben lévő eredeti sírra kell gondolni.) Horváth Döme nemcsak közéleti ember, hanem író, műfordító is volt, akinek igazán szép és alapos Katona-életrajzából is érdemes kiemelni néhány témánkba vágó gondolatot. Hangsúlyozza, hogy amikor a dráma először megjelent, „e korszak nem lön megérve teljes méltánylatára” ... „a művelt közönség az ezen classicus műnek zamatját képező erős természeties nyelvet... az indulat és szenvedélyek tiszta lenyomatát még a maga teljességében föl nem fogá." „E nemzeti drámának valódi jövendője csak még 1840 után következett be: a pesti nemzeti színpadon." „S ekkor történt, hogy a Trattner Károlynál [= az első kiadás nyomdászánál] egypár évtized óta ott hevert példányok mind elkeltek, de sőt a Kecskeméten létező néhány példány is fólkéretvén, utoljára egy aranyért is megvétettek." Kiderül továbbá, hogy a föntebb már említett, 1845-ben a Nemzeti Színházban történt egyik előadást Nyári Pál igazgató „fél jövedelemmel adta az agg szülék javára” (Horváth 1856. Életrajz), így az akkor már 64
