Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Beke József: Tiszteletkörök a Bánk bán körül
Az egyik szó a színi utasításban van: a színésznőnek azt kell érzékeltetnie, hogy „valami Nagy" dolog jutott most eszébe, ezen a Nagy-on gondolkozik. Majd nyomatékosan kell kimondania a másik nagy kezdőbetűs, csakugyan fontos, megdöbbentő fogalmat: „Halál". Arany János ezt írja ehhez jegyzetként: „Glertrudis] most bukkan először ez eszmére." (Katona 1951. 146.). A későbbi jegyzetírók mind hasonlóan vélekednek: Gertrudis megérzi az őt mint királynét fenyegető veszélyt, mert Ottó aljas tette lehetetlen helyzetbe hozta, ráadásul a meggyalázott Melinda férje, Bánk bán váratlanul hazaérkezett. Sajnálatos, hogy a „csupán a helyesírást" módosító későbbi kiadásokból a szerző írásmódjának ez a finom és fontos üzenete eltűnik. Sőt, még olyan kiadások is vannak, amelyekben - a szerző utasítását föl sem fogva - kiigazítják, a nyomát is eltüntetik az írói szándéknak ezzel az átfogalmazással: („széjjel néz, s valamin nagyon látszik gondolkodni"); ezáltal az eredeti „Nagyon" szó, ami ott 'nagy dolog' jelentésű főnév volt, az átfogalmazásban a „gondolkodni" szimpla határozójává süllyed. Ezt és az alábbi példákat is így, elrontva találjuk Illyés Gyula átigazításá- ban, valamint a később tárgyalandó A és B jelű könyvekben, és így az én említett 1951-es kiadásomban is. Hogy a szerző néhol tudatosan alkalmazza a nagy kezdőbetűt a kiemelés céljából, azt jól mutatja a következő idézet is, amelyben a két állat kezdőbetűinek eltérése az ellentétet és a különbséget is nyomatékosítja. A mű elején, a királyné mulatságán állapítja meg Petur a magyar főurakról: „...úgy kiválnak a' többi Lévnyalók közül, miképpen egyj Medve több vakondokok közül” Itt a nagy és a kis kezdőbetű aláhúzza a hasonlatban szereplő két állat nagyságrendbeli arányát, egyben persze képletesen az idegen haszonlesők, a „Lévnyalók" és a „békéteknek" közötti különbséget is. Ugyanígy egy állat nagybetűs írásmódját találjuk ebben a szövegrészben, ahol Petur így figyelmezteti Bánkot: „látod (csúfosan kimutat) hogy egy jól megtéríttetett asztal Legyekbe nem szűkölködik." A drámában ott, ahova Petur mutat, asztalok vannak, rajtuk Gertrudis „sültt főttje", melyet a „Lévnyalók" úgy habzsolnak, „majd szinte megfulladnak". A költői kép kiindulópontján valóságos asztal áll, azonban a Legyekbe már nem többes számú Musca domestica, hanem átvitt értelemben 'élősködő, haszonleső személyek', ugyanaz, mint a „Lévnyalók", ismét ezt érzékelteti a nagy kezdőbetű. A tudatos írói szándékot láthatjuk a következő idézet írásmódjában is. Igazán sajnálatos, hogy az újabb helyesírású kiadásokból eltűnik ez a finom, de határozott nagy kezdőbetűs célzás is, amely egyrészt a királyné jellemzésének is eszköze, hiszen Gertrudisnak a saját öccse iránt érzett gőgös fölényét érzékelteti, 59
