Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Hermann Zoltán: Idegenek (Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról)

és az ez ellen való tiltakozások hulláma.8 A monográfia említi, hogy II. József népszámlálási felméréseiben - azt gondolom, szándékosan - nem szerepelnek az anyanyelvre vonatkozó adatok.9 Ha a korabeli nemzetfogalmakat, a nyelv-, állam- vagy hagyományközösségi koncepciókat10 a kulturális „homogenizációs" szándékok felől közelítjük meg, világos, hogy a „honi" idegen nemzetiségek egyfelől a nemzet definíciós kísérleteinek ellenpontjaként jelennek meg, vagyis a nemzetiségfogalmak eleve nem tartalmazzák mindazt, amit a nemzet fogalmába az egykorú diskurzus beleilleszteni szándékozik; másrészt egy önmagát vallási, etnikai, kulturális alapon meghatározó társadalmi csoportnak a nemzet kulturális hatókörén kívül rekedni komoly társadalmi-ökonómiai károkkal is fenyeget. A 19. századi nemzetfogalmak - Kövér György William McCagg a nemzet mint modernizációs közösség definícióját említi: - a nemzetiségek, vallási kisebbségek stb. számára kizárólag az akkulturáció pozitív szereplehetőségét kínálja fel, az akkulturáció elutasítása pedig a közösséget létében fenyegeti.11

Ha belelapozunk a Tudományos Gyűjteménynek a Bánk bán második változatának megírása (1815-1819) idején megjelent, 1817-1819-es évfolyamaiba, világosan látjuk, hogy a folyóirat egyik állandóan visszatérő témája ennek a nemzet/ nemzetiség-, hazafiság-, anyanyelvkérdésnek (a nyelvújítási vita jelentős részben ebben az időben, e folyóirat hasábjain zajlik)12, a nemzeti akkulturáció kérdésének a részletes taglalása: nemcsak az évfolyamok népesség- és más statisztikai ismertetőit emelném ki, hanem több programcikket vagy az akkulturáció negatív és pozitív jelenségeit ismertető írást is.

A folyóirat legelső számában egy „S." monogrammal jelzett szerző A' Nemzetiségről13 című cikkében ezt olvassuk:

8 Vö. A Tudományos Gyűjtemény 1818/12. számában megjelent, Méltóságos Aranka György Úrnak élete (68-91.) című cikk idevonatkozó passzusával: „Néhai nagy emlékezetű második /őse/ Császár minden Népeit egygyé tenni 's csak Német nyelven akarván igazgatni, sőt, úgy szollva, láttatván olyan szándékát nyilatkoztatni-ki, hogy a' Németeken kívül lévő minden Népeiben a' Nemzetiséget el törölje; ez az erőszakos dolog számlálhatatlan embereknek, valakik jóltudtanak gondolkodni, viszszáson és kedvek ellen esett, Meghalván tehát 1790-ben az a' Nagy Monarcha, egyéb népei között a' Magyarok is igyekeztenek el vétetett vagy meg-csípdesett Nemzetiségeket viszsza-állittani." (79.)

9 Kövér György - Gyáni Gábor, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Bp., Osiris, 2006. 96.

10 S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Bp., Balassi, 2005. 159-398. A nemzeti irodalom - és identitásképzés - „államközösségi", „eredetközösségi" és „hagyományközösségi" programjainak kifejtése mellett gondolatmenetemet részben alátámasztja A nemzet mint szimbolikus érzelemvilág (69-82.) című fejezet is. S. Varga ebben a fejezetben - ha az idegenség problémáját hangsúlyosan nem is érinti - a 19. század előtti „összemérhetetlen csoportidentitások" 19. századi, nemzeti keretekben való egyneműsítéséről többször is említést tesz.

11 Kövér - Gyáni, 2006. 97.

12 A magyar nyelvújítás dokumentumai 1810-1830, válogatta, az adatokat feldolgozta és a digitalizálást végezte Czifra Mariann, http://deba.unideb.hu/deba/nyelvujitas/szovegek.php?tipus=kozlemeny (Az itt található írások több mint 90%-a a Tudományos Gyűjteményben jelent meg.)

13 Tudományos Gyűjtemény, 1817/1. 57-61.

42