Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Péterné Fehér Mária: Kecskemét Katona József korában

iskolákat. Egyik fontos törekvésük volt, hogy a latinnal szemben egyenrangúvá tegyék a magyar nyelvet (bár csak 1841-től tanították magyarul a történelmet, földrajzot, matematikát). Ebben meghatározó szerepet játszott az iskolai színjátszás. Az iskola növendékei között találjuk Katona Józsefet, Horváth Cyrillt, Táncsics Mihályt és Klapka Györgyöt. A református kollégium és a kegyesrendi középiskola egymást segítve fáradozott a humanista kultúra terjesztésén. Iskolái révén Kecskemét nemcsak ennek a tájegységnek vált szellemi központjává, hanem távoli megyékből is jöttek ide tanulni.

A társas élet elég szűk körű volt Kecskeméten korszakunkban. Kezdetben sok nézőt vonzott a piaristák rendszeres színielőadása. Az első magyar nyelvű előadást 1772-ben tartották. Egy idő után azonban betiltották a színjátszást az elvilágiasodott témák miatt. Időnként vándor színtársulatok is megfordultak Kecskeméten. Itt született Kelemen László (1762-1814), a magyar színjátszás atyja, társulatának több kecskeméti személy is tagja volt (Szomor Máté, Szerelemhegyi András). A város kisebb összegekkel támogatta a Kecskeméten megfordult szín- társulatokat, adakozott a Nemzeti Színház javára, színházépítésre azonban még Katona József javaslatára sem gondoltak. Egy magánember fejében fordult meg a színházépítés gondolatak, Király Sándor vendéglős azonban csak Katona halála után, 1833-ban építette fel színházát.

Bár Kecskemét a 19. sz. elején egyike a legnagyobb lélekszámú magyar városoknak, a város kulturális jelentősége csekély. Nem alakult ki itt írói társaság (mint Pesten, Komáromban, Kassán stb.). Irodalmi érdeklődésű diákok is csak sokkal később szerveztek önképzőköröket. Az 1817-ben indult Tudományos Gyűjteménynek csak három előfizetője volt: a városi tanács, a református és az evangélikus lelkész.35 Olvasótársaságot a református főiskola hallgatói szerveztek, de csak 1835-ben, kéziratos lapot is adtak ki „Pálma" címmel 1837/38-ban. A város 35 000 fős lakosságából mindössze nyolcán járattak lapokat, de a családok jó részénél volt néhány könyv vagy kalendárium.

Eltek a városban irodalommal foglalkozók ebben a korban is, kik körükben népszerűségnek örvendtek, de nem tartoztak a meghatározó személyek közé. A népies stílusú költészettel mutatott rokon vonásokat Császári Losy Pál (1771- 1823) költészete. Ő az 1780-as években volt kecskeméti diák, 1802-1810 között pedig a református kollégium professzora. Az izsáki születésű Mátyási József (1765-1849) 1824-től lakott Kecskeméten, terjedelmes verset írt az 1794. évi tűzvészről, barátság fűzte Csokonaihoz. Mátyási verseiben némi polgári szemléletű társadalombírálat is előfordult, többnyire azonban alkalmi verseket (névnapi köszöntő, halotti búcsúztató stb.) írt népies stílusban.36 Katona József irodalmi alkotásait nem Kecskeméten írta. Drámaírói munkásságát nem lehet kecskeméti élményekből levezetni, csak pesti élményeiből, tapasztalataiból, a pesti könyvtárakban gyűjtött ismereteiből. Abban viszont, hogy érdeklődése a színház felé vonzotta, feltehetően szerepe volt a kecskeméti piarista színházi hagyományok35 Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. In: Orosz László-Füzi László: Kecskemét irodalomtörténete. Kecskemét, 2003. 23.

36 Orosz László 2003. 24.

14