Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 10. szám - Kurcz Ádám István: Berecz plébános, Máté apostol és a verbászi evangélikus lelkész
Kurcz Adám István Berecz plébános, Máté apostol és a verbászi evangélikus lelkész Kereszténység és identitás Gion Nándor prózájában Amikor egy délvidéki magyar író életében egyszer „egy vaskos pénzköteget" tudhatott a magáénak, és így majdnem gazdagnak érezte magát, szimbolikus dolgokat vásárolt. Megvette „a hatkötetes világirodalmi lexikont, továbbá a katolikus bibliát igen díszes kiadásban és a református bibliát kevésbé díszes kiadásban, és [...] még valami ismeretlen márkájú whiskyt" } Legalábbis ezt olvassuk Gion Nándor egyik elbeszélésében. Gion Sortűz egy fekete bivalyért című regényében a gyerekek leggyakrabban a Szentháromság-szobor előtt találkoznak1 2, az Engem nem úgy hívnakban pedig rendszeresen a katolikus templom melletti lépcsőkön ugrálva mérik le érettségüket.3 A Rózsamézben lisztlopáskor kétszer pihennek meg Gallai Istvánék: a görögkeleti és a katolikus templom előtt.4 A rendszerváltozás előtt leírt, szintén a Rózsamézben szereplő munkásmozgalmi szervezkedésnek is a katolikus templom, illetve a Szentháromság-szobor előtti tér a gócpontja, ahonnan elindul a sztrájk.5 A templomok nemcsak térbeli, hanem időbeli orientációs szereppel is bírnak. Az író alteregója, M. H. J. például azt a tanácsot kapja, hogy „mindenképpen katolikus templom közelében béreljen szobát, mert a katolikus templomok toronyórái a legmegbízhatóbbak, de M. H. J. végül is nem fogadta meg a jó tanácsot, rájött, hogy a görögkeleti templom toronyórája is viszonylag pontosan jár, [...] tehát beköltözött a bútorüzlet fölé, a görögkeleti templommal szemben".6 A zsidó Lusztig Márton is a Szentháromságszobor talapzatába rejti el a kincseit az Aranyat találtban, mielőtt elhurcolják, mert azt tartja térben és időben a legbiztosabb pontnak Gion Nándor prózavilágának középpontjában, Szenttamáson. A zsidók kincséből aztán megtalálói a Kálvárián Krisztus térde mögé rejtik a Török Adám kedvesének járó részt.7 Egy, már Magyarországon tett nyilatkozatában pedig Gion a szenttamási magyar közösséget a katolikus templommal, illetve a kultuszközösséggel azonosítja: „Én az emberekhez kötődtem, és nem a helyhez. Megváltozott a régi 1 Gion Nándor, Az angyali vigasság [1985] = Uő, Az angyali vigasság, Bp., Nórán Libro, 2010, 415. 2 Pl. Uő, Sortűz egy fekete bivalyért [1982] = Uő, Az angyali..., i. m. 258., 353. 3 Uő, Engem nem úgy hívnak [1970] = Uő, Az angyali..., i. m., 89. 4 Uő, Rózsaméz [1976] = Uő, Latroknak is játszott, Bp., Nórán, 2007, 236. 5 „Este telezsúfolódott türelmetlen emberekkel Kiss Antal kocsmája. Rengeteg ember jött össze, egymás hegyén-hátán szorongtak, és vagy ezren még kint maradtak a katolikus templom előtti téren, széles gyűrűbe fogták a tér közepén álló Szentháromság-szobrot." Uo., 419. 6 Gion Nándor, M. H. J. hintaszéke [1975] = Uő, Műfogsor az égből, Bp., Nórán Libro, 2011, 257. 7 Uő, Aranyat talált [2002], Uő, Latroknak..., i. m., 903-904. 72
