Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 9. szám - Sümegi György: Szalay Lajos háborúja (A fegyverek közt /sem/ hallgatnak a múzsák)

mint a háborút, a harcot magát, a legyőzőiteket, az elesetteket és támadóikat. 42 Szalay háborús rajzai motivációinak összefoglalójául is az alkotót kell idéznünk: „Eri a háborútól pánikszerűen féltem. Nemcsak azért, mert az egy szörnyű dolog, hanem mert nekem részt kellett benne vennem, akár tetszett, akár nem. A háborút borzalmasnak éreztem akkor és érzem most is. Úgy éreztem, a bennem levő szellemi rang kötelez engem arra, hogy a háború ellen kiabáljak. "43

Szalaynak a második világháborúban készült műveiből kiállították a „78. Málhásállat- vezető, 79-82. Harctéri rajzok, 98. Bunkerben, 99-101., Harctéri akvarellek"44 címeken jelzetteket. Ugyanezen a tárlaton szerepeltek mindazon művészek, akik a haditudósító szakaszban szolgáltak, akik közül többeket megemlít Polony Elemér (1915-1991) festőművész45 a naplójában, Szalayn kívül Ballagó Imre (1915-1997)46, Benyovszky István (1898-1969), Megyeri Barna (1920-1966), Pándy Lajos (1895-1957).47 A képzőművész haditudósítói munkáról elsődleges forrás lehet a Polony-Napló, amely érzékletes leírásban mutatja be a hadba vonulást, a megismert városokat, azok közvetlen környezetét és a hadi történéseket. Rögzíti azt is, hogy mikor, mely helyszínen, milyen motívumot (épületet, tájat, tájrészletet vagy katonát stb.) rajzolt vagy festett. Tehát e napló képzőművészeti, vizuális szempontból is megkerülhetetlen írott forrása a keleti fronton megfordult képzőművészeknek és az ott keletkezett - vagy később létrejött - képzőművészeti alkotásoknak.

Ha a bevezetőben Szőnyi Istvántól idézett cicerói mondatot Szalayra - és haditudósító társaira - próbálom aktualizálni, akkor Szőnyi István fölismerését megerősítve mondhatom: bizonyos múzsák (az intim szféráé, a privát életé pl.) csatazajban nem aktívak, mások viszont főleg a csatazajban mozognak otthonosan. Szalay Lajos a kor kihívására, a háborúra, az erőszakra teljes életművében tiltakozó, erősen protestáló művekkel reagált. 1980 körül keletkezett ex librisén a lantját oldalánál pihenő állásban tartó költő/művész elszálló repülőre figyel, lábai előtt hanyatt fekvő lótetem. Fölirata ugyan egyértelműen cicerói (Inter armis silent musae), ám Szalay háborús művei zömének a vizuális üzenete összességében ettől eltérő: a háborúban sem hallgatnak a múzsák.48

42 Háború, 1950, papír, tus, 360x235 mm, jelezve balra lent: Szalay 950 (Mgt., Bp.), Háborúban, 1950-es évek, papír, tus, 700x500 mm, jelezve balra fönt: Szalay, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, ltsz.: 405., Borzalom, 1960 körül, papír, tus, 396x348 mm, jelezve balra lent: Szalay, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, ltsz.: 408.

43 Szalay 2009a. 88-89.

44 Haditudósító kiállítás a Pesti Vigadóban 1943. május 2-12-ig. Képek és szobrok jegyzéke. A kiállításról: A Haditudósító Kiállítás csodái. Pest, 1942. május 1., (Haditudósító kiállítás), Szépművészet, 1943. 158.

45 Polony Elemér: Sebesült honvéd, karton, akvarell, 398x503 mm, jelezve nincs, MNG, ltsz.: 1944-3733.

46 Magyar honvéd a keleti arcvonalról. Ballagó Imre rajzai. Előszó Ambrus József. Budapest, Nemzetőr, 1943.

47 Pándy Lajos: Háborús rajz I—XIL, 1942, Kecskeméti Képtár, ltsz.: 81. 760 - 81. 776.

48 Néhány példa erre: „Még a fegyverek közt sem hallgatnak végérvényesen a múzsák. Franciaországban Alfred Stange olyan műemlékeket fényképez, amelyekben német és francia kölcsönhatások rejlenek. Bécsben Huber Ernő 162 akvarellt készített a birodalmi autóutak kiépítéséről. Olaszországban 20 fiatal festő különféle tengeralattjárókon készít rajzokat, vázlatokat a modern búvárhajók jellegzetes életéről és katonáiról. Svájcban »Train expo« vonat járja be a katonatáborokat csupa festménnyel, szoborral, iparművészeti tárggyal, könyvekkel megtöltve." Művészetek a háborúban. Magyar Iparművészet, 44. évf., 1941. 76-77.

119