Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - "Én Fokvárosban is büszkén voltam magyar": Törös Károly Dél-Afrikából hazaköltözött úszóedzővel Kriskó János beszélget
Amikor 1973-ban az egyik legrégebbi antwerpeni csapat fölkért úszóedzőnek, már abban az évben bajnoki címig juttattam a versenyzőmet mellúszásban, akivel aztán '74-ben már Európa-bajnokságon is szerepeltem. Sikerem volt minden szinten, de ugyanakkor mindig éreztették velem, hogy nem vagyok idevaló, hogy külföldi vagyok, magyar vagyok. Sok link magyar élt kint, akik elrontották a magyarok renoméját. Magamról azt gondolom, hogy én csak öregbítettem a magyar hírnevet, és büszkén voltam magyar mindig. Annyira büszkén, hogy nem is kértem állampolgárságot Belgiumban, pedig szerették volna, hogy játsszak az olimpiai csapatban. De ha állampolgárságot kérek, el kellett volna mennem 10 hónapra katonának, ami viszont egyáltalán nem vonzott.-Az lett volna a honosítás feltétele?- Ha állampolgárságot kapok, és az nem volt kérdéses, hogy megkaptam volna-e, nyilvánvalóan behívtak volna katonának. Belgiumban ugyan operett-katonaság volt, nem hasonlítható össze a magyar viszonyokkal, de nagyon ellenemre volt ez is, egyáltalán nem motivált. Nem lettem állampolgár, de 10 éven keresztül én neveltem a belga bajnokot mellúszásban, később gyorsúszásban is, meg más úszásnemben is. Ugyanakkor végig játszottam a vízilabda-bajnokságban, az Európa Kupában, egészen '83 decemberéig, ameddig Belgiumban éltem. 41-42 évesen még vízipólóztam, és továbbra is én voltam a legjobb játékos. 1979-ben a Yale Egyetem fölkért vendégedzőnek. Ott dolgoztam még 1980-ban is, és a csapatom az IWI ligában szerepelt. Az IWI liga a keleti part ligája volt. A Yale rendre 20 ponttal kikapott a Harvardtól, a Brown Egyetemtől és más egyetemektől. Nekem sikerült úgy megfordítani a helyzetet, hogy legalább ilyen arányban mi nyertünk már ellenük, amikor elhagytam a csapatot. Vertünk mindenkit, a Harvardot, a Greenwich Connecticutot, a Brown Egyetemet, a Comellt, mindenkit. Amire nagyon büszke voltam, hogy négy játékosom is bekerült az amerikai válogatottba, amiben keleti partról addig nem nagyon volt játékos. Néha a New York Athleticből egy-két ember kivételesen bekerült, de ritka volt nagyon, és ők már idősebb játékosok voltak.- Föl se merült, hogy Amerikában maradsz?- Mivel nagyon sikeres voltam a Yale-en és népszerű, azt kell mondanom, a lányok körében is, nagyon szerették volna, ha ott folytatom a pályafutásomat. Az amerikai válogatott úszóedzője, Frank Cliff vitt a Yale-re, mellette voltam asszisztens. O volt az olimpiai vezetőedző is, szerette volna, ha kinn maradok. Többször beszéltünk is erről. Az amerikai karrierem azért hiúsult meg, mert közben szerelmes lettem egy hölgybe Antwerpenben, aki rávett, hogy költözzem vele Dél-Afrikába.- De előtte még hazajöttél Amerikából, mert értesítettek, hogy hazatérhetsz végre Magyarországra.- Megjelent az újságban, hogy a Yale Egyetem edzője vagyok. Hazajövök Belgiumba, fölhív engem a nagykövet úr Brüsszelből, hogy Törös úr, büszkék vagyunk magára, hallottuk, hogy a Yale Egyetem edzője, ezúttal hazamehet. Mivel nekem menekültútlevelem volt, akkor még betétlapot adtak, felmerült bennem, hogy elveszíthetem a menekültstátusomat. Féltem hazajönni, mert öt év börtön járt volna nekem.- Hivatalosan elítéltek itthon?- Öt évet kaptam azért, mert engedély nélkül nem tértem haza. Féltem hazajönni, de megnyugtattak, hogy a hatóságok nem fognak hozzám nyúlni, hiszen nemzetközileg is 134
