Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - "Én a földből élek…": Interjú Czár Jánossal Tóth Menyhértről
- Nélkülözött, dolgozott azért, hogy tudjon csinálni valamit, aratott is Menyus. A cséplőgépnél meg mázsás volt, ő mérte be a gabonát a cséplőgépnél. Rendesen dolgozott, nem lazsált, amikor olyan volt az idő és kapálni kellett, azt is szépen elvégezte. Nem hívott napszámost, megcsinálta ő maga.- A földjét egyedül művelte?- így van, ő a földből élt. A kertjén kívül, a kert végétől nem messze, a temetőnél volt 2,5 hold földje.- Ekkora területen sokat kellett dolgoznia...- Meg lehetett csinálni, mert ez a falu valamikor összetartott. Egyik nap elkezdtünk palántázni, voltunk rá tízen, és míg be nem fejeztük azt a darab földet, addig ott palántáztunk, másik nap meg a másikét. Segítettünk egymáson, akár a szedésben, akármiben. Ha egy lova volt a parasztbácsinak, meg a másiknak is volt egy lova, amikor nehéz munka volt, akkor egymás lovát összefogták és együtt dolgoztak. Akkor az emberek másként gondolkodtak, nem az volt a jellemző, hogy a Pistának megdöglött a tehene, dögöljön meg a másiké is. Akinek akkoriban megdöglött, annak összeadták az emberek a pénzt, hogy legyen neki másik tehene.- Menyus bácsi hogy bírta azt, hogy egész nap dolgozott, utána meg éjszaka festett?- Akkor nem festett, amikor nehéz munka volt.- A nagyméretű képeket hogyan festette?- A szobában a falra ráerősítette a vásznat, és úgy. Volt egy olyan kis lépcsője, vagy ráállt a székre vagy a kis székre és úgy csinálta. Akkor nemigen mutatta, nem engedett be a szobába senkit, mikor ilyen nagy képet festett. Egyáltalán nem mutatta, szinte sosem. Engem ritkán behívott, hogy: na gyere, nézd meg, de nem kell szólni senkinek róla!- Lehet, hogy ehhez az alkotói stílushoz, amit ő csinált, ez a falu jobban passzolt, mint egy nagyváros.- Nem tudták felmérni, hogy mennyire szerette ezt a falut. Nem sokat téved ám a képekben. Menyus rendszerint mozgó egyéneket mutat be a képein. Van egy olyan képe is, amelyen egy gyönyörű fa van. Kiemelkedik a fa a képből, fölül meg egy rendezett falu van. De hogy mit jelent a fa, azt meg kell érteni. A fa egy élet, életet ad, meleget ad meg búcsút is ad számunkra, örök búcsút, tehát ezekről egy fél napot tudott beszélni Menyus. Leült egy képhez, és egy napig tudott egyetlen képről beszélni, de nem tudták felfogni, hogy mi a jelentősége ennek. Hogy mi az üzenete egy-egy képnek.- Gondolatilag ennyire összerakta a képeket?- Persze, ő nem festett csak úgy, hogy hozzáfog, és majd lesz belőle valami. Tudatosan átgondolta, hogy mit akar. Én is jártam vele még a Dunára is festeni. Egyszer felfedeztem egy szép fát, ahogy a vízbe be volt dőlve, és a kövek közt kihajtott az ág. Megnézte, amit festettem, és a másik oldalára gyorsan lerajzolta, hogy ő miként látta ugyanezt. Ez jellemző volt rá, szóval élvezet volt vele lenni, mert leültünk és beszélgettünk, akkor egészen kikapcsolódott ő is, de én is. 72