Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - "Én a földből élek…": Interjú Czár Jánossal Tóth Menyhértről

- Nélkülözött, dolgozott azért, hogy tudjon csinálni valamit, aratott is Menyus. A cséplőgépnél meg mázsás volt, ő mérte be a gabonát a cséplőgépnél. Rendesen dolgozott, nem lazsált, amikor olyan volt az idő és kapálni kellett, azt is szépen elvégezte. Nem hívott napszámost, megcsinálta ő maga.- A földjét egyedül művelte?- így van, ő a földből élt. A kertjén kívül, a kert végétől nem messze, a teme­tőnél volt 2,5 hold földje.- Ekkora területen sokat kellett dolgoznia...- Meg lehetett csinálni, mert ez a falu valamikor összetartott. Egyik nap elkezd­tünk palántázni, voltunk rá tízen, és míg be nem fejeztük azt a darab földet, addig ott palántáztunk, másik nap meg a másikét. Segítettünk egymáson, akár a sze­désben, akármiben. Ha egy lova volt a parasztbácsinak, meg a másiknak is volt egy lova, amikor nehéz munka volt, akkor egymás lovát összefogták és együtt dolgoztak. Akkor az emberek másként gondolkodtak, nem az volt a jellemző, hogy a Pistának megdöglött a tehene, dögöljön meg a másiké is. Akinek akkoriban megdöglött, annak összeadták az emberek a pénzt, hogy legyen neki másik tehene.- Menyus bácsi hogy bírta azt, hogy egész nap dolgozott, utána meg éjszaka festett?- Akkor nem festett, amikor nehéz munka volt.- A nagyméretű képeket hogyan festette?- A szobában a falra ráerősítette a vásznat, és úgy. Volt egy olyan kis lépcsője, vagy ráállt a székre vagy a kis székre és úgy csinálta. Akkor nemigen mutatta, nem engedett be a szobába senkit, mikor ilyen nagy képet festett. Egyáltalán nem mutatta, szinte sosem. Engem ritkán behívott, hogy: na gyere, nézd meg, de nem kell szólni senkinek róla!- Lehet, hogy ehhez az alkotói stílushoz, amit ő csinált, ez a falu jobban passzolt, mint egy nagyváros.- Nem tudták felmérni, hogy mennyire szerette ezt a falut. Nem sokat téved ám a képekben. Menyus rendszerint mozgó egyéneket mutat be a képein. Van egy olyan képe is, amelyen egy gyönyörű fa van. Kiemelkedik a fa a képből, fölül meg egy rendezett falu van. De hogy mit jelent a fa, azt meg kell érteni. A fa egy élet, életet ad, meleget ad meg búcsút is ad számunkra, örök búcsút, tehát ezek­ről egy fél napot tudott beszélni Menyus. Leült egy képhez, és egy napig tudott egyetlen képről beszélni, de nem tudták felfogni, hogy mi a jelentősége ennek. Hogy mi az üzenete egy-egy képnek.- Gondolatilag ennyire összerakta a képeket?- Persze, ő nem festett csak úgy, hogy hozzáfog, és majd lesz belőle valami. Tudatosan átgondolta, hogy mit akar. Én is jártam vele még a Dunára is festeni. Egyszer felfedeztem egy szép fát, ahogy a vízbe be volt dőlve, és a kövek közt kihajtott az ág. Megnézte, amit festettem, és a másik oldalára gyorsan lerajzolta, hogy ő miként látta ugyanezt. Ez jellemző volt rá, szóval élvezet volt vele lenni, mert leültünk és beszélgettünk, akkor egészen kikapcsolódott ő is, de én is. 72

Next

/
Thumbnails
Contents