Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - "Számunkra Nagyvárad nem külföld…": Szakáli István Loránddal Rigó Róbert beszélget
-Mennyi időt voltál itt?- Durván másfél évet.- Utána költöztetek Budapestre a feleségeddel. Miért döntöttetek úgy, hogy Szegedről Budapestre mentek?- Ha a feleségemet kérdeznéd, ő azt mondaná, hogy ezt én akartam, és ő budapestiként szeretett volna Szegeden maradni. Én nem szerettem volna Szegeden maradni. Mivel már eldőlt az, hogy Magyarországon folytatom az életemet, én Magyarországon vágytam arra, hogy Budapesten éljek. Engem vonzott az, hogy Budapesten történnek a nagy dolgok. Engem mindig érdekelt a közélet, a politika, és hát lássuk be őszintén, hogy a központ az megkérdőjelezhetetlenül ilyen szempontból Budapest. Arra törekedtem, hogy azon helyek közelében legyek, ahol a döntések születnek, ahol a dolgok eldőlnek. Ilyen szempontból engem nem kötött semmi Szegedhez. Pláne nem 2001-ben, addig nagyon-nagyon jól éreztem magam Szegeden, amíg egyetemista voltam. Amíg azok a barátaim ott voltak, akikkel az egyetem alatt összebarátkoztam, nagyon jó volt, mondhatom életre szóló barátságokat kötöttünk, amíg ők ott voltak. De mivel többségük szintén kollégista volt, ergo nem voltak szegediek, az egyetem elvégzése után nem maradtak Szegeden. Akkor én már nem éreztem olyan jól magamat, mikor már nem voltak ott azok a barátaim, akik miatt korábban nagyon szerettem Szegedet.- Budapesten, ha jól emlékszem, a Határon Túli Magyarok Hivatalában kezdtél el dolgozni.- Az első munkahelyem a Rákóczi Szövetség volt.- Direkt ide szerettél volna menni, vagy miként alakult, hogy a határon túli magyarokkal kezdtél el foglalkozni?- Nálam a határon túli témák iránti érdeklődés még az egyetem idején kezdődött, egy tanárom, Bárdi Nándor fertőzött meg.- Ő azóta is az MTA Kisebbségkutató Intézetében dolgozik.- Pontosan nem tudom, hogy most mit csinál. O ennek a témának jeles szakértője. Azóta már eltávolodtunk egymástól, de bevallom, hogy az ő késztetése, iránymutatása és tanácsai segítettek abban, hogy határon túliként nekem még fontosabb legyen a magyarságpolitika. A Rákóczi Szövetséghez nem tudatosan kerültem, eleve már olyan volt a kapcsolatrendszerem, hogy ott láttam egy lehetőséget. Menet közben azonban megtetszett a dolog. De lehet, hogyha valaki azt mondta volna nekem akkor, hogy mondjuk a Külügyminisztériumba mehetnék dolgozni, akkor oda is szívesen elmentem volna. Vagy hogyha azt mondta volna valaki, hogy valami izgalmas menedzsmentfeladatok vannak egy jól működő cégnél, az is érdekelt volna. Nem választottam tudatosan, de a kapcsolatrendszerem erre predesztinált, hogy ezen az úton induljak el. A Rákóczi Szövetség komoly, hosszú múltra visszatekintő tevékenységet folytat, elsősorban a felvidéki magyarsággal való kapcsolatok ápolásában. Ott dolgoztam fél évet, és ott alakítottam ki annak a lehetőségét, olyan kapcsolatokat, hogy elhívtak 2002 elején a Határon Túli Magyarok Hivatalába dolgozni.- Ott mi volt a feladatod?- 2002 márciusában kerültem oda. Az akkori alelnök asszony hívott oda dolgozni.2 Engem már akkor is elsősorban a Kárpát-medencén belüli gazdasági folyamatok rendsze2 Dr. Gál Kinga, jelenleg európai parlamenti képviselő. 116
