Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Gyarmati György: "Közénk valók, hozzánk tartoznak": Kettős migráció Magyarország keleti és nyugati határán, 1988-1989 folyamán

ekkoriban is jelen levő szovjet tanácsadók látóterében.6 Általánosságban ez a munkaanyag is rögzíti ugyan, hogy „a Romániában élő magyarság helyzete minden területen romlik, a nemzetiségi jogok gyakorlásának keretei és lehetőségei szűkülnek, hátrányos megkülönböztetésnek, tudatos és erőltetett asszimilációnak van kitéve, társadalmi, gazdasági érvényesülésének keretei szűkülnek", ám szó sincs arról, hogy a halmozottan elszenvedett ottani diszkrimináció diszkrét szempont lenne az anyaországi befogadás mérlegelése során. Ha valaki határon túli magyarként opponálja Ceau§escu diktatúráját, ám a hazai ellenzéki „csoportosulásokkal" áll kapcsolatban, az a magyar belügy számára éppoly kevéssé kívánatos, mint szülőföldjén. Miért támogassák még határon túliak honosításával is a rendszert opponálok itthoni táborát? Ez tűnik ki a fentebb hosszan idézett elaborátum- ból. Ez alapján - csak a példa kedvéért - a már Budapestre áttelepült Ara-Kovács Attila, aki korábban az erdélyi Ellenpontok szamizdat egyik szerkesztője, majd az illegális Erdélyi Magyar Hírügynökség szervezője volt, a fentebbi miniszteri utasítás „szűrő" passzusai szerint nem lett volna befogadható, miközben egyike volt azoknak, akik igyekeztek kortársaikat tájékoztatni a korabeli romániai belviszonyokról, illetve a menekülthullámnak az említett állapotok miatti megindulásáról.7

Egy 1988. augusztusi összesítés szerint - a román-magyar határon addig átvergődők közül - 7952 fő kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, és 734 személyt adtak vissza a román hatóságoknak. (Ez összesen 8686 fő, a be nem fogadottak aránya 8,4%.) Az ideiglenes tartózkodási engedélyt megkapok közül 112 személy próbálkozott illegálisan Nyugatra távozni, míg hatvanan itt kiállított okmányok segítségével legálisan indultak tovább harmadik országba. Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanekkor 10 000 olyan személyről tud, akik Romániából illegálisan érkeztek, és 7000 közülük a magyarokként regisztráltak száma. A két összesítés közötti ezres nagyságrendű különbség azokat is jelentheti, akiknek a beérkezését regisztrálták, ám még nem zárult le az eljárás azt illetően, hogy megkapják-e az ideiglenes tartózkodási engedélyt, vagy sem.8

Egy évvel később alapvetően megváltozott - meghatványozódott - a menekültek száma, és módosulóban volt a kérdés kezelése is. 1989 júniusában - az állami és pártvezetés számára készített belügyi tájékoztatók egyikében - Horváth István miniszter 1985-től kezdődően tekintette át a Romániából menekülők határrendészeti és elhelyezési-tartózkodási problémáit. Többek között arról számolt be, hogy az 1985-1987 közötti három év során összesen 654 tiltott határátlépés történt. (Ez havi átlagban 18 eset, azaz - durván átlagolva - minden másnap történt egy.) 1988-ra vonatkozóan viszont már 8000-hez közelítő a zöldhatáron át Romániából menekülők száma. (Átszámítva ez már naponta mintegy 22 menekült, s havi átlagban volt több - 666 -, mint a megelőző három évben összesen.) Ez a számvetés nem tért ki azokra, akik a jelzett évkörben Magyarországra még érvényes úti okmányokkal érkeztek, de innét már ezt nélkülözve kellett megkísérelniük a továbbjutást Nyugatra. Horváth belügyminiszter - egy korabeli sajtótudósítás szerint - már 1989 márciusában 14 000 Romániából érkezettnek kiadott tartózkodási engedélyről beszélt a magyar parlamentben, miközben 1985-1988 között 2192 román állampolgárt léptettek ki

6 A Történeti Levéltárba került iratok között a menekültkérdést belügyminisztériumi munkamegosztásban „gondozó" III/I1. (elhárítási) Csoportfőnökség munkaanyagai között Benkő Ferenc rendőr ezredes, csoportfőnök 1989. november 14-i tájékoztató jelentése (az RKP kongresszusáról) az utolsó, amelynek 1989. november 16-i „lássák" körözési ívén „Sztanojev elvtárs", a budapesti szovjet követségen működő KGB-képviselet BM-összekötőjének a neve is olvasható. ÁBTL. 1.11.1. ABMHT. 45/K/15/1989.

7 Lásd, Az Ellenpontok és az erdélyi magyarság. Interjú Ara-Kovács Attilával. Magyar Füzetek, 19-20. szám. (szerk.: Kende Péter) Párizs, 1988,145-152. old.

8 Uo. ÁBMHT. ÁBTL. 1.11.1.

100