Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Gyarmati György: "Közénk valók, hozzánk tartoznak": Kettős migráció Magyarország keleti és nyugati határán, 1988-1989 folyamán

emlékezet rostáján is. Mivel a németek kimenekülésére vonatkozó (nyugati) történet már monografikusán is feldolgozott2, ezúttal a magyarok (szászok, románok) Magyarországra való „bemenekülését", a keleti határesetek históriáját - illetve annak egy szeletét - próbálom vázolni. (A teljes körű feltárás még várat magára.)

*

Romániában a Nicolae Ceau§escu nevéhez kötődő pártegyeduralom az 1980-as évekre - az ötvenes évekre némileg emlékeztető - személyi kultusszal párosított autarkiás hiánygazdálkodást teremtett. A külföldi államadósság mielőbbi maradéktalan visszafizetésének politikai ambíciója a belső ellátás növekvő romlásával párosult: a villamos áram, az üzemanyag-, a gáz-, távhő- és vízellátás hiányának állandósulása mellett a mindennapi élelmiszerek beszerezhetősége is végletesen megnehezült. Az évtized második felében a közellátás katasztrofális helyzetén túl a rendszer eszkalálódó üzemzavarát jelezte az

1987-es brassói munkászendülés. Ehhez társult 1988-ban a településrendezésnek (szisz- tematizálásnak) elkeresztelt tömeges falurombolás meghirdetése. Prosperálást egyedül az erőszakszervek mutattak, amennyiben a hadsereg és a titkosszolgálatok létszámának gyarapítása, illetve tevékenységük - korábbiaknál is - intenzívebbé válása annak tekinthető. Mindezektől aligha függetleníthetően nőtt a román állampolgárok körében az ország elhagyását jelentő migrációs hajlam, miközben egyre inkább korlátozták az útlevélhez jutást. A gyarapodó számú távozás elsődlegesen Magyarország és Románia közös határ- szakaszán volt regisztrálható - ideértve a kevés számú hivatalos határátkelőhelyet egyre inkább elkerülő zöldhatáron át megkísérelt menekülést is. Az alábbiakban a történtek korabeli magyarországi recepcióját idézem fel, elsősorban a fennmaradt belügyi és - lokális, regionális - tanácsi iratok alapján.

A magyar belügyminiszter állambiztonsági helyettese, Harangozó Szilveszter altábornagy által szignált, 1988. április végén készült előterjesztés szerint, „a romániai belső helyzet miatti növekvő elégedetlenség következtében 1985 óta jelentősen nőtt azoknak a száma, akik legálisan vagy illegálisan el kívánják hagyni Romániát. Ezek egy része Magyarországon, megfelelő jogalap hiányában pedig harmadik országban kíván letelepedni. ... 1988 első negyedében 1394 román állampolgár nyújtott be letelepedés céljából vízumkérelmet. 1988. január 1. óta közel 1000 személy követett el - többségében csoportos - határsértést. A tiltott határátlépést elkövetők több mint fele magyar nemzetiségű. ... Adataink szerint a legálisan és illegálisan átjövök között megtalálhatók a román állambiztonsági szolgálat ügynökei, akiket konkrét felderítési célokkal küldenek hazánkba."3 Egy 1988. szeptember eleji BM-jelentés szerint 1987 őszétől kezdődően „több százan fordultak az MSZMP vezetőihez, valamint a kormány tagjaihoz és - a velük szemben Romániában alkalmazott hátrányos megkülönböztetésre, megalázó bánásmódra, zaklatásokra hivatkozva - politikai menedékjogot kértek." Mivel a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok rendezetlen jogi és - nem mellékesen - anyagi helyzete egyre több belpolitikai gondot okozott, az MSZMP vezetésének tájékoztatását követően „a kormány - a

2 Horváth István - Németh István: ...És a falak leomlanak. Magyarország és a német egység, 1945- 1990. Magvető, Budapest. 1999; Oplatka András: Egy döntés története. Helikon, Budapest. 2008; Slachta Krisztina: A Stasi Magyarországon. Az egykori NDK Állambiztonsági Minisztérium operatív csoportjának magyarországi tevékenysége, együttműködés a magyar és a keletnémet állambiztonsági szervek között. 1964-1989. Doktori disszertáció. PTE. Pécs, 2014.

3 Peredi Rezső rendőr ezredes, a BM III/II. Csoportfőnökség helyettes vezetőjének előterjesztése, 1988. április 29. BM állambiztonsági miniszterhelyettesi titkárság iratai (továbbiakban: ÁBMHT) ÁBTL 1.11.1. (A belügyi iratok idézése esetén a helyesírás konvenciói szerint korrigáljuk a visszatérő fogalmazási-leírási anomáliákat.)

98