Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Tóth Ágnes: Az NDK-ba kitelepített magyarországi németek családegyesítési lehetőségei (1948–1950)
véve az éles ideológiai szembenállást, valamint a politikai célokat, nem meglepő, hogy a delegáció tagjai az NDK területén élő áttelepítettek helyzetét az élet minden területén jobbnak ítélték a nyugati megszállási övezetben élőkénél.45 Azt az álláspontot képviselték, hogy az áttelepítettek politikai egyenjogúsága és legalapvetőbb egzisztenciális körülményeinek biztosítása révén megszűnt az országban az „Umsiedler" probléma.46 A német nemzetiségűekre vonatkozó amnesztiarendelet kapcsán aggodalmát fejezte ki Magyarország berlini követének a nyugatnémet kommunista párt képviselője is. Mint mondotta, meg vannak győződve arról, hogy a magyar kormányt nem a tömeges visszatelepítés gondolata vezette, de a kitelepítettek úgy értelmezik. Nehezményezte, hogy ezzel ötévi munkájuk került veszélybe, mert „a svábok szemükbe nevetve mondják, lám, a magyarok megszegték a potsdami egyezményt".47 Az NDK-val körvonalazódó megállapodás nem érintette az Ausztriában hasonló módon megkezdett akciót. Itt a becslések szerint ekkor mintegy húszezer magyarországi német élt, akiknek hatvan-hetven százaléka vissza akart térni. Az osztrák kormány nem emelt kifogást a magyar kormánynak körükben végzett, a hazatérést propagáló tevékenysége ellen. Ebben a viszonylatban nem merült föl az állampolgárság kérdése sem, mert a mintegy 360 ezer német származású áttelepített, illetve menekült közül az évek folyamán csak harminc-harmincötezer személy kapott állampolgárságot, de ők sem törvény, hanem pártközi megállapodás alapján.48 A német nemzetiségűekre vonatkozó amnesztiarendelettel egy napon hirdették ki az 1950. évi 9. számú törvényerejű rendeletet, amely a felszabadulás ötödik évfordulója alkalmából meghirdetett közkegyelem gyakorlásáról rendelkezett.49 A rendelet értelmében büntetlenül hazatérhettek azok az 1945. április 4-e előtt Nyugatra távozott magyar állampolgárok, akik „nem tartoztak a fasiszta rendszer irányító szereplői közé és nem követtek el főbenjáró háborús vagy népellenes bűntettet."50 Jogi értelemben e rendelet szabályait is lehetett alkalmazni azokra a német nemzetiségűekre, akik nem a kitelepítés, hanem a front előli menekülés révén hagyták el Magyarországot. A két rendelet személyi hatályában meglévő átfedések, illetve mindkét szabályozás végrehajtásának végiggondolatlansága újabb zavart keltett mind az érintettekben, mind a német-magyar tárgyalásokon. Hajdú József a rendelet német fordítását 1950. április 21-én személyesen adta át Ackermann államtitkárnak, és hangsúlyozta, hogy a „magyar kormány számára fontos a fasiszta propaganda által megtévesztett magyarok Németországból, 45 MNL OL Külügyminisztérium Német Szövetségi Köztársaság TÜK-iratok 1945-1964. (a továbbiakban: XIX-J-l-j-NSZK) 77.t. 00715/1950. A sajtótájékoztatóra vonatkozóan lásd „Wir werden die Wahrheit erzählen". Westdeutsche Umsiedler berichten über ihre Erlebnisse in der DDR. - Tägliche Rundschau, 1950. május 3. 5. 46 MNL OL XIX-J-l-j-NDK 30/d. tétel 00600/1950. Feljegyzés, 1950. április 22. 47 MNL OL XIX-J-l-j-NSZK 77.t. 00715/1950. és 00713/1951. 48 MNL OL XIX-J-l-k-NDK 16.f. tétel 00604/1950. 49 Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. 51-53. 50 Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. 51. 56
