Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Tóth Ágnes: Az NDK-ba kitelepített magyarországi németek családegyesítési lehetőségei (1948–1950)

sekre mindkét országban sor kerülhessen. Például magától értetődőnek tartotta, hogy ha egy család tagjainak többsége Magyarországon maradt, kérésükre az NDK-ba kitelepített családrészek költözhessenek vissza. A berlini magyar misz- szió vezetője Dertinger fölvetését a kitelepítés revíziójaként értelmezte, amivel a „magyar hatóságok jelenleg nem foglalkoznak (...), így semmiféle ígéretet nem tehetek, de kívánságát természetesen tolmácsolni fogom kormányom felé"26 - írta. Bár február hónapban is több alkalommal szerepelt a magyar és német diplomácia munkatársainak megbeszélésein a szovjet hadifogságból elengedett német nemzetiségűek repatriálása, illetve tágabb értelemben a családegyesítés problémája, érdemi előrelépés nem történt.27 A magyar fél elzárkózott attól, hogy a családegyesítéseket individuális esetekként (is) tekintse, az érintettek NDK-nak történő csoportos átadását szorgalmazta. Végül Farkas Mihályné, a külügyminisztérium tanácsosa 1950. március 1-jén arra kérte Hajdú József berlini misszióvezetőt, hogy közölje Ackermann28 államtitkárral: a magyar fél nem zárkózik el az elől, hogy olyan svábok kérelmeit, „akiknek házastársa vagy egyenes ágú felmenő vagy lemenő rokona Németországban vagy Magyarországon tartózkodik és kívánságuk az, hogy családjukkal élhessenek", egyedi döntés alapján bírálja el. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „tömeges visszatérésről nem lehet szó, csak egyes esetekről, ha ez ellen politikailag nincs kifogás. A másik oldalon viszont a német hatóságoktól kedvező döntést várok a Szovjetunióból hazatért polgári személyek beutazási engedélyére vonatkozóan" - írta.29

Ugyanakkor Hajdú József követet arra is utasította, hogy a jövőben a különböző kérdéseket ne a CDU-tag (Christlich Demokratische Union Deutschland/ Kereszténydemokrata Unió) Dertinger külügyminiszterrel, hanem elsősorban a kommunista Ackermann államtitkárral beszélje meg. Hajdú József következő jelentésében némi mentegetőzéssel hangsúlyozta, hogy eddig is valamennyi fontos ügyet előzetesen Ackermannal tárgyalt meg, aki azonban kifejezetten kérte, hogy „igyekezzek Dertinger külügyminiszterrel baráti kapcsolatot tartani, és minden külügyminisztériumra tartozó ügyben forduljak, illetve tárgyaljak Dertingerrel, mivel a CDU fontos vezetőségi tagja, akinek a SED-el (Sozinlistische Einheitspartei Deutschland/Német Szocialista Egységpárt) legjobb a kapcsolata, s akivel az itteni blokkban legjobban lehet együttműködni. Éppen ezért óvakodni

26 MNL OL Külügyminisztérium Német Demokratikus Köztársaság TÜK-iratok 1945-1964. (a továbbiakban: XIX-J-l-j-NDK) 16.d. tétel 00200/1950. A Szovjetunióból 1949 folyamán hazatért svábok kivándorlása, 1950. február 4.

27 PA MfAA A 10043 Aussenpolitische Beziehungen zur VR Ungarn, Tätigkeit der Mission in Ungarn 1950-1951. [Külpolitikai kapcsolatok a Magyar Népköztársasággal, a budapesti Misszió tevékenysége.] Az NDK budapesti Diplomáciai Képviseletének jelentése Ackermann államtitkárnak, 1950. február 8. és PA MfAA A 15 614 Berichte, Vermerke, Briefe 1951. [Jelentések, feljegyzések, levelek] 140-142.

28 Thalheim/Erzgeb. 1905. december 25. - Berlin, 1973. május 4. Kommunista politikus. 1949-1953 között a Németország Szocialista Egységpártjában (SED) betöltött különböző fontos párttisztségek mellett a külügyminisztérium államtitkára. 1954-ben kizárták a pártból, 1956-ban rehabilitálták. -In: http://www.bundesstiftung-aufarbeitung.de/wer-war-wer-in-der-ddr-%2363%3B-1424.html7rcN6. Letöltve: 2015. április 17.

29 MNL OL XIX-J-l-j-NDK 16.d. tétel 003121/1950.

51