Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Előljáró szavak: Bevezetés egy tematikus összeállításhoz

Kriskó János Törös Károllyal készített interjújából egy olyan ember történetével ismerkedhetünk meg, akit - a családja az 56-os eseményekben való részvétele miatt - nem engedtek a nemzetközi sportban kiteljesedni, ezért az első adandó alkalommal külföldön maradt, ahol kiemelkedő sportteljesítményt ért el, elsősorban úszóedzőként.

Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója azt a folyamatot mutatja be tanulmányában, ahogy a városban élő magyarok, németek, sokácok, szer- bek kultúrája kölcsönösen hatott egymásra. Mára ennek szimbólumává a busójárás vált, ami felkerült az UNESCO „Az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének" listájára és hungarikum lett. Ez az eredetileg sokác karnevál mára áthatotta a város társadalmát és meghatározó, integráló erejévé vált.

A következő interjúcsoportban olyan személyekkel beszélgettünk, akik a közelmúltban mentek ki Nyugat-Európába szerencsét próbálni. Van olyan, aki sikeresen be tudott illeszkedni az angol társadalomba, amikor kiment, még gyermekekre vigyázott, majd az évek során - a végzettségének megfelelően - egy középiskolában lett matek-informatika szakos tanár. Angol férjével már a közös gyermeküket nevelik. Van, akinek a külföldi munkavállalás nem hozta meg a várt pozitívumokat, ezért visszajött a család Magyarországra. Igyekeztünk megszólítani olyan személyt is, akit a családja itthon hagyott, mert fontosnak tartottuk ennek a nézőpontnak a megjelenítését is. Sajnos - akik a legtöbben vannak - a külföldön dolgozó fizikai munkások csoportjának a véleménye hiányzik. Több személyt megkerestünk, de különféle okok miatt nem kívánták elmondani a tapasztalataikat, amiben szerepet játszott a félelem, a feltételezhető rossz életkörülmények, és talán mi sem voltunk eléggé kitartóak. Az interjúk utolsó csoportjában a belső migrációt igyekeztünk bemutatni, a Kecskemétre vándorlás szempontjából. Kiemelten foglalkoztunk - a város életét meghatározó módon befolyásoló - Mercedes beruházás migrációs hatásaival, Sági Norberta több interjút készített a témában.

Végül a migráció történetéről, makro- és mikroszintjéről, az okokról Melegh Attilával, a KSH Népességkutató Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Napjaink magyar migrációs folyamatairól Szeitl Blanka szociológus, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézetének kutatója írt összegző tanulmányt a legújabb adatok felhasználásával.

Valamennyien migránsok vagyunk.

Végső soron ma már a többség elhagyja szülőföldjét és más településen, más országban, esetleg kontinensen próbálja megtalálni a boldogulása kereteit. A szemünk előtt bomlott fel végleg a földhöz kötődő tradicionális, rurális társadalom. A folyamat évszázadokkal korábban kezdődött, de mára ez az életforma megszűnt, ennek felbomlása után a szülőföld elveszítette a felnövő generációk megtartó erejét, ugyanakkor a szülőföldhöz való kötődés ma is alapvető emberi érzés maradt.

Úgy, ahogy azt ennek a folyóiratnak a főszerkesztője, Fűzi László írta a Világok határán című könyvében: „Annak, aki a paraszti-falusi világba beleszületett, a hatvanashetvenes években még mindig nem volt természetes átjárása a másik világba. Minden, ami a lenti fölött volt, úrinak látszott, minden, ami afónti alatt, parasztinak. Az itt és ott kettőssége végigkíséri életünket, ebből a közegből nem ismerek senkit, akiben, legyen akárhol, ne sajogna vissza a régi világ hiánya. Nem azért, mert eszményítjük azt, s nem is azért, mert elutasítjuk a »fejlődést«, hanem azért, mert lényege szerint teljes világba születtünk bele. Ez a teljesség, legalábbis gondolkodásunkban, mintha folyton visszarántana bennünket ebbe a közegbe."

5