Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös

Valóságos magyar tempo..." Még 1853-ban azt írta Tompának, hogy „A szerkesztőkkel is meggyűlt a bajom. Tudod, az én lyrám »nagyon halk madár«, ritkán szól, akkor sem jól. Ezek az emberek pedig azt kívánják, hogy dúdoljunk derűre borúra, minden héten hatot: de az nem megy. Azaz menne, de nem lenne benne köszönet [...] Közelebb Pesten, a Komlóban rám mász Török János szorongatja a karomat válltól konyákig, teszi a szépet, megbámul elöl is, hátul is, üdvözli benne a nem tóm miféle csillagot, orrát az enyémhez nyomja, szájával a fülemet leharapja stb. mi sül ki belőle? Felelet: egy felhívás: írjak az Igazmondó naptárba egy verset, mely magába foglalja Nagy-Lajos tetteit, kormányzatát, a fényes kornak teljes hű rajzát, aztán vonatkoztatva a mostani viszonyokra, fejtse ki, hogy a magyarnak nincs oka jövője iránt kishitűvé lenni; a nemzet nagyságát nem országok terjedelme, hanem erkölcsi ereje, míveltsége stb. teszi. Ez a feladat [...] őszinte szándékom összeírni valami kaudehuelchset..."34 Lévay Józsefnek 1853-ban írott levelében Arany költészetének kilátástalanságáról beszél: „Hogy a lapokban ritkán látod költeményeimet: ez előtted szokott dolog lehetne; én másszor sem írtam sokat, bár a fizetésem ellen most panaszom nincsen [...] De lyrából egy kissé már kinőttem, kivénültem, mondvacsinált érzelmeket nem tudok pengetni: eposnak pedig tárgy kell, olyan tárgy minek költőisége az embert mintegy megüsse, átvillanyozza, mert e nélkül egy jóravaló ballada sem születik [...] a lyra kedély mozzanatot kíván, úgy az elbeszélő költemény is azt, azon kis különbséggel hogy a lyrában csak egy kell: a benső állapot eposban kettő: külső tárgy a belsővel egyhangzásban aczél és kova..." Nem véletlen, hogy Arany János költői aranykora, a balladakorszak nagykőrösi tanárságának idejére esik - ahol tudós történész tanártársak is tanítottak a református gimnáziumban -, s nem Nagy Lajost, az idegen Anjou-királyt, hanem a nemzeti uralkodót, Mátyást állította balladaköltészetének középpontjába (Egri leány, Rozgonyiné, V. László, Mátyás anyja, Szibinyáni Jank, Hunyadi csillaga, Pázmán lovag stb).35

Petőfi Sándort nem emlegeti Arany a szabadságharc bukása után, azonban, hogy Szendrey Júlia férjhez ment már 1850-ben - ami bizonyságul szolgál a költő halálára -, az a költőbarát nemtetszését váltotta ki. Arany János a családdal tarthatta a kapcsolatot, hiszen Petőfi Zoltánnak keresztapja, felesége pedig keresztanyja volt. Petőfi fia - jóllehet római katolikusnak keresztelték - a szarvasi evangélikus gimnáziumban tanult. A hányatott életű diák, a nemzet halhatatlan költőjének félárva fia nem jeleskedett a tanulmányokban. Annak ellenére, hogy Arany János 1860-ban elhagyta Nagykőröst, Pestre költözött családjával, tartotta továbbra kapcsolatot a régi munkahelyével, illetve tanártársaival (az általa is nagyra becsült, bohém életű Szilágyi Sándor még itt tanított). A költő közbenjárása által tanulhatott Petőfi Zoltán a nagykőrösi Református Főgimnáziumban. Az 1865/66. tanévet igazoló bizonyítványát az Arany János Múzeum őrzi.36

Miként Arany Jánosnak, úgy Petőfi Sándor emlékét is híven ápolja Nagykőrös. Nemcsak az Arany János Múzeum, de a város és iskolája is. A költő és fia (a „két Petőfi") kettős arcképét ábrázoló bronz domborművet azon a Beretvás-féle kúria falán helyezték el a Patay utca elején, ahol Petőfi Zoltán lakott a nagykőrösi diáksága idején. „Nagykőrös város közönsége" Molnár Gyulának ezzel a míves alkotásával is tisztelgett 1948-ban a szabadságharc századik évfordulóján, emlékezve a nagy költőre. Egy általános iskola is felvette Petőfi Sándor nevét, s annak udvarán Petőfi Sándor mellszobra is őrzi a költő halhatatlanságát és Nagykőröshöz fűződő kapcsolatát.

34 Arany László, 1900,1. 338. 395.; Vő. Novak László, 1982. 123.

35 Novák László, 1982. 115-117.

36 Novák László, 1980, 91.

46