Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 2. szám - Balogh Sándor: Építsük együtt a jövőt Afrikában!: Az AHU – Magyar Afrika Társaság tevékenységéről

Oktatás, ivóvíz, téglajegy Éppen ezen a ponton kerülnek képbe szervezetünk humanitárius célkitűzései, hiszen tízmilliók élnek Afrikában, akiknek egész egyszerűen minden segítségre szükségük van. Talán hihetetlennek tűnik, de még a legkisebbre is. Igen, a mi segítségünk, a magyaroké is számít! Persze ez nem azt jelenti, hogy hitvallásunkkal bagatellizálni akarjuk a hazai problémákat, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy nálunk is rengetegen nélkülöznek. Ugyanakkor Afrikában oly kevésből lehet sok jót tenni, hogy amikor ott járunk, úgy érezzük: egyszerűen muszáj! Társaságunk most éppen két országban működtet humanitárius oktatási programot; Maliban és Etiópiában. A gyerekekre összpontosít ez a munka, hiszen ők jelentik azt a jövőt, amit mi, európaiak és az afrikaiak közösen építünk. A mali-beli gyermekek, akiknek segítünk, az École Chérifoula iskola diákjai. Tanáraik javasolták őket, mivel mindannyian osztályelsők, ugyanakkor mindegyikük egyazon nyomornegyed lakója. Csapatunk családlátogatást tett náluk, a bádogviskók, a bűzös csatornák között élő, nyomorúságos sorsú kis eminenseknél, akiknek a reményt és a kilátástalan jövőből való kiszabadulást jelenti a már említett magániskola. Az École Chérifoula, amely a roskado­zó viskók, a szégyenletes nyomornegyed tőszomszédságában áll. Ide azok a szerencsés gyerekek járhatnak, akiknek a szülei több-kevesebb nehézséggel ki tudják vagy legalább megpróbálják kifizetni a nagyon alacsony havi tandíjat - helyi viszonyok között három üveg 1,5 literes ásványvíz árának megfelelő összeget. A többiek gyakorlatilag semmilyen oktatást nem kapnak. A mindössze 3000 forintos támogatási díj fedezi a tanulás költségeit, a fennmaradó összeget pedig negyedévente a család kapja élelmiszerre, gyógyszerre, ruhaneműre, a legfontosabb kiadások fedezésére. A fiatal, energikus, és legfőképpen elkötelezett igazgatónő, no meg persze a tanárok nagy vágya további három terem felépítése az előkészítő számára. Erre azért is szükség van, mert a helyhiány miatt évről évre több gyermek felvételét kell elutasítani. Az elégsé­gestől messze elmaradó számú tégla - pénzhiány miatt - a tetőn halmozódik. A szülőknek közel negyven százaléka egyáltalán nem, vagy csak késve tudja fizetni a tandíjat, amely nemhogy építkezésre nem elég, de még a tanárok fizetését sem fedezi. A tehetséges gyerekek támogatására vonatkozó - „Csak három üveg ásványvíz!" - gyerektámogatási programunkon túl segítséget szeretnénk nyújtani az iskola termei­nek megépítéséhez. Ennek érdekében téglajegyet árusítunk - mindössze 500 forint egy jegy ára. Az összeget kizárólag az iskola építésére lehet felhasználni, az erre vonatkozó garanciákat tekintve a fenntartóval megállapodtunk, és a felhasználást folyamatosan ellenőrizzük. Ugyancsak Maliban indult a sérült gyermekekkel foglalkozó programunk. Amikor az egyik brit alapítvány bezárta Maliban az irodáját, egy jólelkű bamakói házaspár, Koné és Oumou úgy határozott: nem hagyja magára azt a több tucat családot, amelyet az alapítvány addig támogatott. Ugyanis semmiféle szervezett segítséget, illetve tanácsot nem kapnak sérült gyermekeik nevelésére. Itt elsősorban nők dolgoznak, akik harminc, 5 és 18 év közötti látás- és hallássérült, fizikai, illetve értelmi fogyatékkal élő gyermeket támogatnak. Azok a speciális intézmények ugyanis, amelyek be tudnák fogadni őket, túlságosan távol vannak a gyermekek lakhelyétől, a szülők pedig képtelenek az utazási költséget megfizetni. Ezek a sérült kicsik így legtöbbször otthon maradnak - speciális támogatás nélkül. Havi 4000 forint ezen családok számára azt jelenti, hogy gyermekeik - képességeik szerint - tanulhatnak, fejlődhetnek, beilleszkedhetnek a társadalomba. Hasonló program 141

Next

/
Thumbnails
Contents