Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Térey János: Találd meg a kiutat!: vers
Térey János Találd meg a kiutat! (Részlet A Legkisebb Jégkorszak című regényből) König Attila, az író hazafelé éppen Egy angyalszárnyas barkácsbetlehem Mellett haladt el a Turul-szobor aljában, Amit körülzsongott egy hajléktalancsapat. König arra figyelt föl, hogy mind fekete Fejűek a napkeleti bölcsek, a pogányság képviselői - Hagyomány-e vajon ennyire feketének ábrázolni őket? És milyen aprók a pásztorok! Nyilván zsidók, gondolta. Na és az élők milyenek! Ezek a nyomoroncok, Szabályos körben a bábuk előtt... Nem koldultak, csak somolyogtak rá... Vagy az is kérésnek számít? Volt az egészben valami szörnyen megható. Állt König, állt, csak állt, aztán egyszerre csak Lámpás gyűlt az agyában, és máris tudta, Hogy erről a körről írja majd a karácsonyi Cikkét. Fejben már fogalmazott, Sőt elkezdte kopogni a telefonjába: „Összegyűltek körülöttem a hajléktalanok. Szakadt ruhában álltak a jászol körül, Volt, amelyik csöndben imádkozott, Volt, aki zavarában csak nevetgélt Itt és most azt éreztem, hogy ezt a pillanatot..." Hm. König otthon megnézte a városházi adatbázist, és kiderült, Hogy idén a betlehemépítő program keretében 33 azaz harminchárom objektumot állítottak föl; Ez ugyanannyi jászolt, ugyanannyi csillagot, Ugyanannyi Jézust, Szűz Máriát és Józsefet, És harmincháromszor három királyt jelent! 99 darabot, Csuhéból, kócból, fából és üvegből fabrikálva. És vajon hány báránnyal rukkoltak elő? 7
