Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 2. szám - Gyuris Kata: "Minden csak allegória": J. M. Coetzee életművéről és jelentőségéről

sosem tiltották be szülőországában, ennek lehetősége mindig is fennállt, hiszen számtalan más, vele nagyjából egy időben alkotó dél-afrikai szerző művei kerültek tiltólistára.

Ha a cenzúra fogalmával és motivációival foglalkozó kötetből még nem is lenne teljesen egyértelmű, két irodalmi esszéket összegyűjtő kötetéből világossá válik, hogy bár Coetzee dél-afrikai író, nem csupán érdeklődési köre, hanem inspirációi és írói kifejezőmódja is jóval messzebbre nyúlik Afrikánál. Stranger Shores: Literary Essays, 1986-1999 [Idegen partok: irodalmi esszék, 1986-1999] című tanulmánykötetében például közel sem csupán a nagy afrikai elődök (Doris Lessing, Naguib Mahfouz, Ali Mazrui, Nadine Gordimer) munkásságára reflektál, hanem bemutatja azokat az európai klasszikus és modern szerzőket is, akik nagyban befolyásolták őt. A kötetben szereplő huszonkilenc tanulmány többek között Defoe, Richardson, Kafka, Dosztojevszkij és Borges egy-egy művével, vagy akár egész életművével foglalkozik. Az esszék többnyire semleges kritikai elemzések, esetenként recenziók.

Ennél mintha érettebb és jóval letisztázottabb kiadvány lenne Inner Workings: Literary Essays, 2000-2005 [Belső működések: irodalmi esszék, 2000-2005] című tanulmánykötete, mely az Idegen partokat követő öt év alatt írott irodalmi esszéit gyűjti össze. Coetzee írásai többek között Walter Benjáminnál, Márai Sándorral, Paul Celannal, Sebalddal, William Faulknerrel, Philip Roth-tal, Márquezzel és Naipaullal foglalkoznak. A kötetben szereplő tizenhat írás mindegyike nagyjából recenziónak és az írók rövid elhelyezésének, munkásságuk kontextualizálásának felel meg. írásainak fő érdeme, hogy még a számára földrajzi vagy történelmi okok miatt idegen szerzőket és műveiket is roppant pontos filológiai munkával írja le, s éles szemmel veszi észre az ezekből az életrajzi sajátosságokból fakadó elemeket műveikben. Remekül látja például Márai történelmi, társadalmi és földrajzi liminalitását (mely igen hasonló saját magáéhoz), ugyanakkor nem mulasztja el művei angolszász recepciójának értékelését sem. ítélete Márai írói értékéről szigorú, de következetes, hiszen külső és belső (szövegszintű) tényezőket is figyelembe vesz, amikor kritikával illeti A gyertyák csonkig égnek és az Eszter hagyatéka szerzőjét.

Coetzee életművének nem egyetlen érdekessége írói és kritikusi munkájának együttélése. Paul Austerrel 2008 és 2011 között folytatott levelezése 2013-ban jelent meg az Egyesült Államokban, Magyarországon pedig ugyanebben az évben az Európa Kiadónál. A gyakran szellemes, jó kedélyű levelezés mögött komoly filozófiai töprengések bújnak meg barátságról, szakmai kérdésekről, sportról, sakkról és programozásról. Coetzee sokoldalúságát az is mutatja, hogy a fent említett tevékenységeken kívül holland és afrikaans irodalmat is fordít angolra. További érdekesség, hogy Coetzee az irodalmon kívül más művészeti ágakban is jártas: Belinde de Bruyckere, belga szobrász 2013-as, a Velencei Biennálén kiállított Crippleivood [Nyomorékfa] elnevezésű installációjához Coetzee-t kérte fel kurátornak. A művésznőt, aki különféle anyagokból készít szobrokat, Coetzee írásainak szépsége ihlette meg, ezért kérte fel művészi kollaborációra az írót. Ennek eredménye a már említett kiállítás, illetve egy közös kiadvány, melyben Coetzee egy addig publikálatlan írása is szerepel, The Old Woman and the Cats [Az öreg hölgy és a macskák] címmel, melynek főszereplője újfent Elizabeth Costello. Talán érdemes megemlíteni Coetzee újabb magyar vonatkozását is: Mundruczó Kornél 2012-ben megrázó és rendkívül erős színdarabot rendezett Coetzee Szégyen című regényéből, mely Mundruczó Frankenstein-terv (2007) és Nehéz istennek lenni (2010) című rendezései mellett felfogható a rendező erőszak-trilógiájának részeként is. Coetzee története annyira megihlette Mundruczót, hogy legújabb filmjében, a 2014-es, Oscar-díjra is nevezett Fehér istenben (mely egyébként kóbor kutyák lázadásáról szól) egyik, Monori Lili által alakított szereplőjét Bevnek nevezte el. Bev a

96