Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Tarrósy István: A szubszaharai lélekfelfogások néhány aspektusáról
ten folyamistennők. Ugyanakkor Oshogbóban Ifá isten (a joruba orákulum) feleségeként tartják számon Osunt. De míg Ifében és Ileshában inkább az Oya kultusz terjedt el, addig Oshogbóban és az attól keletre eső területen Osun kultusza ismert. Oya és Osun a vizek mellett a termékenység istennői is. Oya a jóindulatú, az anyákat segítő, gyermekeket védő. Osun szerepe nem ilyen egyértelmű. O ugyanis a női főmágus, okos, titokzatos, szeszélyes és bosszúálló. Ha megfelelő áldozatot mutatnak be neki, segíti a hozzáfordulókat, de kedvét állandóan keresni kell, rendszerint vér áldozattal. Ez ma már természetesen állati áldozat: kecske, csirke vagy hal, de lehet növényi eredetű is. A néphit szerint, ha Osun megharagszik, hirtelen halált küld az emberekre." Az istenségeknek, és általában a szellemeknek - elkerülendő többek között a rontást - „meghatározott időközönként ajándékokat, engesztelő áldozatokat kell felajánlani. [...] A rítusok, babonák, jóslási módok, illetve egyéb ceremóniák [ugyan] faluról falura változnak" (Búr, 2009, 6. old.), mégis általános érvényű jelentőségük abban rejlik, hogy az isteni lélek eredetének és mindenhatóságának tiszteletét segítik kifejezni a közösségek tagjai számára. Titkos társaságok Az egyik példánkként hozott joruba hitvilág kapcsán érdemes a Nyugat-Afrika több régiójában, így elsősorban a mai Libériában és Sierra Leonében oly jellemző titkos társaságokkal (secret society) is foglalkoznunk, nem utolsósorban a közösségeken belüli férfi-nő relációk okán is.7 Amint már az első e térségre fókuszáló európai feljegyzések, tudósítások jelezték, a mande nyelvet beszélő kpellék rejtélyes titkos férfi társasága, a Poro, valamint annak női megfelelője (vagy inkább hasonmása), a Szande (vagy Bundu) jelentős politikai autoritást képviseltek a helyi társadalomban. A Poro rendkívüli jelentőségét emelik ki a kutatók, rávilágítva arra, hogy a társaság „rituális-mágikus szerepe mellett [a mai napig] bonyolult társadalomszervező és politikai funkciót is ellát” (Füssi, 2007, 282. old.). A genderkutatással foglalkozók a Szande társaság kapcsán kimutatták, hogy a kontinens e térségében széles körben elterjedt módon - egyfajta mintát mutatva más szervezeteknek - a gyülekezet markánsan járult hozzá a fiatal lányok magabiztos(abb) éréséhez, a rítusok gyakorlása, és általában a szellemvilággal való kapcsolattartás területén kiakult eminens női szerepekhez, valamint a politikai értelemben vett női befolyáshoz (D'Azevedo, 1994, 345. old.). E vélemény kritikusai azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a Szande mindig is a nők feletti férfibefolyás egyik meghatározó eszköze volt azzal, hogy a társaság magas rangú vezetői valójában összejátszottak domináns férfi rokonaikkal, hogy fenntartható maradjon a patrimoniális rend. Ahogyan Füssi Nagy Géza aláhúzta, meglehetősen bonyolult kérdést jelent az, hogy e szervezetek „milyen mértékben kapcsolódnak az érintett populációk, konkrét etnokulturális egységek mindenkori hagyományos vallási hiedelmeihez, szellem-hitéhez”, és néhány, amolyan „utalásszerű megállapítással", igyekezett az értelmezést segíteni (2009, 282-283. old.): „A Poro társaság szellemei az »Isten« akaratát, illetve az élet misztériumait megszemélyesítő, a természetfólöttit a földön reprezentáló erők. Ezek a szellemek azonban abban különböznek a többiektől, hogy nemcsak a természetfölötti világot, hanem földi erejének letéteményesét, a Por ót is megszemélyesítik. [...] 7 Terepmunkája során izgalmas tapasztalatokról számol be dr. Turóczi Ildikó az Afrika Tanulmányok folyóirat 2014/VIH- évf. 1. és 2. számaiban: Északnyugat-Kamerun hegyi királyságainak titkos társaságairól, a Kwifoáról és a Ke-fabról értekezik exkluzív fotókkal illusztrált cikkeiben. 76
