Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 12. szám - Fekete J. József: Jellegtelenségükben jellegzetes zombori figurák (Herceg János szülővárosáról)

vállalkozott. Szerinte „Herceg János esetében helytörténeti vonatkozású, »sajátos műfaj« formájában közzétett, hosszabb-rövidebb »lírai futamokkal« átszőtt írásokról van szó. Egyféle igen olvasmányos, irodalmiasítottfaktográfia érhető tetten ezekben az írásokban [...], ugyanakkor megbízható helytörténeti adatokra épülnek a visszaemlékezések, melyek a kívülálló szemlélődés és távolságtartás jegyeit éppen úgy magukon viselik, mint amennyire fellelhetők bennük az együttérzés, a megértés és az elfogadás ismérvei is."30 Herceg maga is hasonlóan vallott e tekintetben. A Kartag Nándornak adott televíziós interjúban a következőket mondta: „Azt hiszem, hogy koncepció szempontjából nem lehet különbséget tenni szépirodalmi és zsurnalisztikái feladatok között. Én abban is maradtam, mint az irodalomban, mint az újságírásban is. Még néhány évvel ezelőtt ki- kijárogattam riportokat írni a Bácskaság különböző részeire. Szükségem volt rá... És állítólag az itteni magyarságnak is szüksége volt rá, hogy valaki megörökítse."31

Silling István az általa közelről ismert íróról annak születési centenáriumán adta közre tanulmánygyűjteményét, Herceg Jánost olvasva32 címmel. Az izgalmas néprajzi, művelődéstörténeti tanulmányok és cikkek utolsójaként egy interjú olvasható, amelyben Herceg János 1989-ben vall a magyar irodalomról. Megjegyzendő, hogy ez idő tájt a Magyar írószövetség már nyitott a határon túli magyar szerzők irányába, és elkezdődött a magyar irodalom egybetartozásának hirdetése. Manapság az egybetartozást senki se vitatja, de a magyar irodalom egységes mivoltát - nem ok nélkül - sokan megkérdőjelezik. Ennek részletezése viszont nem ide tartozik, így inkább lássuk, mit mondott a változásokat hozó években a határ két oldalán is alkotó Herceg kérdezőjének, Silling Istvánnak: „A magyar irodalom pillanatnyilag óriási területet foglal el. Minden megyének, hogy ne mondjam: tájegységnek megvan a maga külön irodalma. Azzal az igénnyel, hogy nem akar tájirodalom lenni. Most ebben a kiterjedt, nagy kórusban hogy fogjuk megtalálni mi, jugoszláviai magyar írók a helyünket, az már a jövő zenéje, ha a jövő egyáltalán hajlandó lesz még zenélni nekünk. Meglátjuk. Nem tudom, mennyiben vagyunk mi érdekesek egy ilyen igazán tarka együttesben Erdéllyel és Szegeddel és Debrecennel és így tovább. Azt hiszem, ehhez idő kell, amíg felfedeznek valamit bennünk, ha van valami felfedeznivalónk egyáltalán. nem dicsekedhetünk sajnos azzal, hogy mi az egységes

magyar irodalomban otthont teremtettünk magunknak. Vannak ígéretes kísérletek. [...] Egy kicsit élelmes egyén, aki adminisztrálni is tudja magát, ki tud verekedni magának valószínűleg bizonyos sikert maga is. Nem lehet várni, hogy intézményesen rendeződjenek a dolgok. "33

Herceg tehát úgy látta, a vajdasági magyar irodalom egésze nem integrálódott az általa egységesként tételezett magyar irodalomba, hanem csupán egyéni teljesítmények kerültek be belőle az általánosságban (el)ismert nyelvi-irodalmi kánonba, mintegy sejtetvén, hogy a(z általa ugyan nem használt) szakszóra ő zenei értelmezésében tekintene, vagyis ha élne vele, a többszólamúság értelmében használná. Mert ő még a maga és Veljko Petrovic barátjával közösen hirdetett regionalizmusát szülővárosára fókuszálva is az írók egyéni látás- és láttatásmódjára vezette vissza, amikor a bácskai embertípus helyett a zombori alakok irodalmi megteremtésének módszerét kívánta tetten érni. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a városnak az adott lokalitások mellett, mint amilyen a Megyeháza, a Városháza, a Fő utca, a Párizsi utca, a mára már a jelentéktelen30 Káich Katalin: Helytörténet és irodalom. In: A Gerard írójáról. Újraolvasva és emlékezve a száz éve született Herceg Jánosról. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 63. p.

31 Kartag Nándor: Itt élni és meghalni. Interjú. In: A Gerard írójáról. Újraolvasva és emlékezve a száz éve született Herceg Jánosról. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 153. p.

32 Grafoprodukt, Szabadka, 2009

33 Beszélgetés Herceg Jánossal. In: Silling István: Herceg Jánost olvasva. 146. p.

97