Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - Lengyel András: A jelaktusok elmélete: Szívós Mihály könyvéről

ségek, amelyek a jelaktus elméletében rejlenek, természetesen nem az általánosság szintjén érvényesülnek. A kutya, mint mindig, itt is a részletekben van elhantolva. Ám ahhoz, hogy ezekre a részletekre fény derüljön, érthetővé váljanak, finom elemzésekre van szükség, s ezek az empirikus elemzések elképzelhetetlenek anélkül a fogalmi háló nélkül, amelyet Szívós Mihály itt is, előző könyvében is oly módszeresen és aprólékosan kifejtett. S az a strukturált tárgyszórendszer, amely könyveiben benne van (áttekintésüket alapos tárgymutató is megkönnyíti), e ponton nyeri el igazolását. Ez a fogalmi apparátus teszi ugyanis lehetővé, hogy a konkrét, empirikus elemzés módszeres legyen, s fölszínre hozza azokat az összefüggéseket, amelyek ilyen elemzés nélkül rejtve maradnának s úgy - vakon - érvényesülnének. Azaz, a szociológus, a kultúrakutató, a művelődéstörténész (stb.) kénytelen elsajátítani az elméleti szemiotika Szívós által egységesített és megújított fogalmi apparátusát is, ha saját területén az eddigieknél finomabb és pontosabb eredményekre akar jutni.

Szívós Mihály könyve azt igazolta számomra, hogy egy ilyen, szemiotikából való „kölcsönzés" a kultúrák, közelebbről a szociokulturális történések kutatásában is „jó befektetés". Megtérül.

105