Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 9. szám - Engem a folyamatos stressz éltet: A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett
jellegzetességeit animációs filmen. Én találtam ki a Magyar népmesék sorozatot is, s ez nyilvánvalóan kapcsolatban van a geodétaként szerzett tapasztalataimmal és a szociográfiai érdeklődésemmel. A magyar népmesék között találkoztam néhány Mátyás-mesével, onnan jött a Mátyássorozat ötlete, amit a Magyar Televízió elfogadott. Szintén az én ötletemre valósítottuk meg a „Mondák a magyar történelemből" című sorozatot, ami szintén hosszú távú munkát jelentett a kollégáknak. De ez működött szerzői filmek esetén is. Neuberger Gizinek én javasoltam, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum archívumára támaszkodva készítsen filmet. Ez lett a Fotolife. Összefutottam Kányádi Sándorral Stuttgartban, a Magyar Intézetben, és kezembe nyomta a Világlátott egérkét Javasoltam Szilágyi Zoliéknak, hogy készüljön film belőle. Pongrácz Gergely Kiskunmajsán adta a kezembe Mansfeld Péter kivégzésének jegyzőkönyvét. Abból szintén Szilágyi Varga Zoli készített sikeres szerzői filmet. Meghívtam egyszer Lázár Ervint az egyik fesztiválra, ezt követően javasoltam témaként a Négyszögletű kerek erdőt Horváth Marinak. így függnek össze a dolgok. Az általam a nemzeti filmgyártáshoz sorolt munkákat többnyire jókedvvel végzik a kollégák. A már említett sorozatokon kívül megemlítem még Az avarok élete, vagy a László Gyula rajzainak felhasználásával készült Rege a csodaszarvasról című filmeket, és még további filmeket is sorolhatnék, amelyek ebbe a vonulatba tartoznak. Ambícióm volt mindig a gyerekek számára olyan filmsorozatokat készíteni, amelyekből okulhatnak. És fontosnak tartottam, hogy az előző rendszer társadalmi visszásságait is filmekben dolgozzuk fel. Itt Szoboszlay Péter munkásságára gondolok mindenekelőtt. A kisjátékfilmekkel az animáció formanyelvét próbáltuk megújítani a Balázs Béla Stúdióval közösen. Törekedtünk a kezdetektől arra, hogy saját, felismerhető nyelvünk legyen. A képzőművészet területéről érkezett kollégáinknak lehetőséget adtunk mozgó képzőművészeti alkotások megvalósítására. Mások mellett Molnár Péter és Hegedűs 2 László munkássága példázza ezt a törekvésünket. A külföldi munkák is igen gyakran személyes kapcsolatokon múlnak. Megismerkedtem Jean Francois Laguionie-vel, aki aztán meghívott Montpellier-be, a stúdiójába. Amikor a Hirosimái Fesztiválon találkoztunk, felkért bennünket Szilágyi Varga Zolival, hogy dolgozzunk együtt a Majmok kastélyában.- Ha akarnátok, meg tudnátok tölteni a stúdiót csak bérmunkával?- Bőven. Hála istennek, már ott tartunk, hogy egymásnak ajánlanak bennünket a külföldi filmgyártó cégek. A németeknek készítettünk először egész estés sorozatot. A franciáktól a Majmok kastélya után két producer is megkeresett bennünket az ajánlatával, és éveken keresztül készítettünk francia sorozatokat és egész estés filmet is. Utána az írek jelentkeztek, ők javasoltak minket a spanyoloknak. Amikor egy német munkán dolgoztunk, a gyártásvezető közvetítésével jött létre egy francia kapcsolat. Most már a harmadik filmet készítjük a franciáknak. Ezek egész estés filmek. Épp most van egy német és egy olasz megkeresés az asztalomon egy-egy sorozatra. Az a problémám, hogy aktuálisan sok a munka és kevés az ember.- Kívülről nem érzékelünk különösebb fluktuációt nálatok. Van azért mozgás?- Amióta van 3D stúdiónk, szükségünk van a technikát ismerő animátorokra. Éppen most érkezett két fiatalember Budapestről, mert aktuálisan több 3D-s megbízásunk van. Azért tudjuk viszonylag könnyen fogadni őket, mert annak idején úgy döntöttünk, legyenek vendégszobák is a stúdióban. Már az állami időkben is világos volt, hogy így jóval könnyebb embereket itt tartani, akár egy-egy munkára, mintha drága külső szállást kellene bérelnünk nekik. Kerényivel már a kezdet kezdetén úgy terveztük a házat, hogy legyenek benne vendégszobák. 90
