Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 9. szám - Borsodi L. László: A dialógusként felfogott, érdekmentes hagyomány elmozdulásai: Baka István Szaturnusz gyermekei című versciklusáról
összekapcsolódik a teremtés aktusával. Az elaggott atya „csillapíthatatlan éhe" kettős értelmű:67 „Mozgatja még: a nemzés és evés / Bűvkörébe zárt, fuldokló kínja-kéje." Ez az a pont, hogy bár a vers szarkasztikus képet fest a vers(világ) végéről („Hová veszett az óra- számlap-serpenyő, / Amibe rég napok tojásait ütötte; I (...) I Bendője mélyén éjlik mindörökre."), Baka egyéni mítoszkezelésének köszönhetően, elfedve a mítosz valamely elemét, a totális apokalipszis egy kedvező fordulat révén pozitív végkifejletbe íródhat át.68 Akár a görög mitológiát vesszük alapul, amely szerint Kronosz visszaöklendezi gyermekeit, akár azt, hogy Szaturnusz a római mitológia szerint civilizátorként megtanítja az embereket a földművelésre, van remény: előbbi szerint a földi világ megteremtésére, utóbbi szerint a művelődésre. Teremtés és műveltség, nyelv és kultúra olyan kulcsfogalmak, amelyek transzcendens rést jelentenek Baka István költői világának továbbteremtésére. Ez az új világ Sztyepan Pehotnij, az alteregó versvilága, az érdekmentessé váltott, az apokrifot kánonná emelő (vers)hagyomány új vidéke. Szakirodalom • Bazsányi Sándor: „Vadat és halat, s mi jó falat / szem-szájnak ingere...". A felzabáltatás metaforája Baka István költészetében, in: Bombitz Attila (szerk.): „Égtájak célkeresztjén". Tanulmányok Baka István műveiről, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2006, 57-67. • Bombitz Attila: Egy Testamentum részei, in: Szegedtől Szegedig. Tisza hangja antológia, 1998, 59-64. • Bordás Sándor: „Lapozz fól engem és leszek" - a Baka-líra mézesmadzaga, Vár Ucca Műhely, 2003/1., 72-80. • Budai Katalin: „E vers megírja azt, aki e verset írja”. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma, Jelenkor, 1995/3., 276-279. • Ekler Andrea: A Magdolna-szüzsék és motívumaik, valamint ezek interpretációi Baka István, Viktor Szosznora és Borisz Paszternák költeményeiben, in: uő: Létra az örökléthez, Magyar Napló, Budapest, 2004, 24-42.; még in: Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitas Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominate. Slavica, 29.1999, 207-226. • Fried István: Van Gogh szalmaszéke. Baka István új verseskötete, in: uő: Árnyak közt múlandó árny. Tanulmányok Baka István lírájáról, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 1999, 81-109. • Guszev, Jurij: Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma, Tiszatáj, 1996/9., 115-119., Szőke Katalin ford. • H. Nagy Péter: A tradíció szinkronitása. Baka István Sztyepan Pehotnij testamentuma című verseskötetéről és recepciójáról, Iskolakultúra, 1995/22., 76-78. • Kanizsai Dávid: „Éjlik mindörökre". Baka István: Sztepan Pehotnij testamentuma, Kortárs, 1995/2., 99-103. • Kun Árpád: Egy példázat. Baka István: Egy csepp méz a Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötetből, Holmi, 1994/9., 1365-1369. • Lengyel András: „Az apokalipszis realizmusa". Baka István új kötetéről, in: Fűzi László (szerk.): Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete, Nap Kiadó, h. n., 2000,194-198. • Nagy Gábor: „...legyek versedben asszonánc". Baka István költészete, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001 67 Vö. Nagy Gábor: „...legyek versedben asszonánc", 121. 68 Vö. i. m. 121-122. 61
