Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Pál Zoltán: Nagy állambiztonsági irodalomkönyv - Jáger Margit kerámiái
tévedés, hogy Szőnyei szerint a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetét 1957. január 1-jén alapították.26 Valójában 1955-ben alapították, és 1956. január 2-án kezdte meg a működését.27 S ha már a neves kutatóhelynél tartunk: a szerző többször is elírta az intézmény nevét28, ami 1968-ig volt Irodalomtörténeti Intézet, utána pedig Irodalomtudományi Intézet. Sajnos arra is van példa, hogy Szőnyei rosszul hivatkozik bizonyos művekre, pl. az első kötet 991. oldalán Nagy Pál Journal in-time - él(e)tem című önéletírásának 2. kötetére, holott a 3. a helyes. A szerző által felhasznált irodalom igencsak tekintélyes, látszik, hogy éveken át igyekezett magát beleolvasni több mint három évtized irodalom-, illetve művelődéstörténetébe. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy lehetetlenség mindent elolvasni és felhasználni, van egy pont, amikor a törté- nésznek/újságírónak abba kell hagynia az anyaggyűjtést. Mégis, bizonyos művek bántóan hiányoznak a bibliográfiából, pedig ezek minden bizonnyal sokat javítottak volna a munkán. Célszerű lett volna a Béládi Miklós29 és Domokos Mátyás30 által készített riportokat felhasználni. A XX. századi magyar irodalom egyik legkiválóbb ismerőjének, Vasy Gézának két fontos tanulmánykötete is van, amelyek igyekeznek áttekintést adni az 1945 utáni magyar literatúra históriájáról, és néhány fontosabb szerzőjéről „Hol zsarnokság van." Az ötvenes évek és a magyar irodalom. Tanulmányok, elemzések. Budapest, Mundus, 2005;31 Klasszikusok és kortársak. Válogatott tanulmányok. Budapest, Krónika Nova, 2007). N. Pál József több művére is hivatkozhatott volna a szerző32, igaz, egyik legfontosabb, lassan már klasszikusnak számító tanulmánya az 1958-as népi írókat megbélyegző párthatározatról33 szerepel a szövegben34 (de az irodalomjegyzékben nem). Az 1956 utáni évekről szóló rész megírásához a szerző haszonnal forgathatta volna Fázsy Anikó könyvét (A Naphta szindróma. Budapest, Hamvas Intézet, 2003), ahol olvashatott volna a forradalom nyugat-európai, értelmiségi visszhangjáról, a Magyar és a Nemzetközi PEN Klub szerepéről, továbbá a szocialista blokk írószövetségeiről is. Nem találtam a korszak egyik legfontosabb, a (szocialista) realista irodalmat terjesztő, a hivatalos kultúrpolitika által éveken át támogatott irodalomtörténész, Pándi Pál életéről és munkásságáról szóló interjúkötetet (Rejtőzködő legendárium. Fejezetek egy kultúrpolitikus sorstörténetéből. Az interjúkat készítette és a kötetet szerkesztette: Csáki Judit és Kovács Dezső. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó - Szemtanú, 1990), pedig ha valaki, akkor Pándi nagyon komoly szerepet játszott a korszak irodalompolitikájának alakításában, irodalmi tudatunk eltorzításában. Ugyanígy hiányolom a másik póluson elhelyezkedő, a mindenkori aczéli kultúrpolitika által gyűlölt, a népi és a határon túli magyar irodalmat tömegeknek népszerűsítő Czine Mihály emlékére kiadott köteteket (ln honorem Czine Mihály. Szerkesztette: Görömbei András és Kenyeres Zoltán. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999; Végh Károly: Czine Mihály. Budapest, Pro Literatúra Alapítvány - Agroinform, 2002), s különösen az elsőben található írást a nemrég elhunyt Görömbei Andrástól.35 A határon túli magyar irodalmi élettel foglalkozó részeknél nem ártott volna 26 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 1. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 131. 27 Bodnár György: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2000. 9. 28 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 1. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 135. és 615. 29 Történelmi jelen idő. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. Szerkesztette és a bevezetést írta: Béládi Miklós. Budapest, RTV Minerva - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. 30 Domokos Mátyás: A pályatárs szemével. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1982. 31 Ennek a műnek a hiánya különösen az első kötet 20. oldalának lábjegyzetében szembetűnő. 32 Pl. N. Pál József: „Tisztának a tisztát őrizzzük meg." Tanulmányok, kritikák a huszadik századi magyar irodalomról és történelemről. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 2001; N. Pál József: „A megtartók jöjjenek..." Tanulmányok, kritikák a huszadik századi magyar irodalom történetéből. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 2004. 33 N. Pál József: A népi írókról szóló állásfoglalás és történeti-ideológiai háttere. In: Válasz Évkönyv I. Szerkesztette: Medvigy Endre. [Budapest], Veres Péter Társaság - Püski Kiadó, 1989. 171-198. 34 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 1. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 410. 35 Görömbei András: Czine Mihály útja. In: In honorem Czine Mihály i. m. 15-31. 111
