Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 7-8. szám - Ferdinandy György: A lányosajkú apát

Bebizonyosodik itt, hogy a Páter 1915-ben Vámoscsaládon, Vas megye szívében született. Domonkos rendi szerzetes, Budapest, Zürich és Bonn egyetemeit látogatja, és tanulmányait Kölnben, Walbergben fejezi be.

Első költeményei a „Csillagunk" és a „Zászlónk" című diáklapban jelennek meg. Később azonban - a lexikon szerint - közöl a vidéki katolikus sajtó kiadványaiban is. A háború után a kivándorolt magyarság számára „Sursum corda!" - címen „emigrációs vademecumot" szerkeszt. A gyűjtemény tartalmáról nem tudunk, példányszáma azonban a lexikon szerint „túllépi az egymilliót".

Nem célunk méltatni Mérő Ferenc dicshimnusznak beillő adathalmazát. Prózát ír, színdarabokat, tanulmányokat. „Modern Juliánként" nyolc alkalommal jár szervező és előadókörúton öt világrész magyar központjaiban - „a magyar betű szolgálatában" - saját bevallása szerint.

A Lufthansa Légitársaság támogatásával ötmilliós példányszámban jelenik meg „Mit der Lufthansa in die weite Welt" című útikönyve. „Csak kevés magyar író könyvelhet el magának ilyen világsikert" - összegez Mérő Ferenc irodalom- története.

Felsorolásra kerülnek ezután szerzőnk magyar és német nyelvű könyvei, amelyek - milliós példányszámuk ellenére - ma már jórészt fellelhetetlenek. És mindez - emlékezzünk, a lexikon 1966-ban jelenik meg! - mindössze P. Fenyvessy tizenöt évi termésére vonatkozik!

„Egyéniségének tükörképe a Das Story Buch lapjain ragyog a legverőfényeseb- ben!" - összegez Mérő Ferenc.

Életének utolsó éveiről (a költő 1970-ben halt meg, alig ötvenöt évesen) későbbi kiadványokban kell keresnünk az adatokat. Ezek azonban egyre szűkszavúbbak. A magyar emigráns irodalom 1990-es magyarországi lexikonja például már csak egyetlen csonka hasábot szentel neki, ebben is a poétát „művészettörténésznek" nevezi. Az Akadémia 1994-es Irodalmi Lexikonjában pedig mindössze tizenöt sor jut P. Fenyvessynek.

Folytassuk? Borbándi Gyula teljességre törekvő emigráns irodalmi felmérésében (Budapest, 1992) egyetlen hasáb jut az életműre. (Borbándi a Mestert nemes egyszerűséggel szerkesztőnek és kiadónak nevezi.)

A legmegbízhatóbb adattár, „Fekete Márton" (Sárközi Mátyás) Prominent Hungarians című, több kiadásban megjelent emigráns adattára pedig költőnket meg sem említi.

Ebben - vétkes mulasztás! - követi őt a Hungarian Literatur Czigány Lóránt 1984-es angol nyelvű oxfordi alapműve is. Csakúgy, mint a Kortárs Magyar írók 1989-es, a budapesti Magvetőnél megjelent kislexikonja.

A Határon túli magyar irodalom Béládi Miklós által szerkesztett kötete (Akadémiai Kiadó, 1982) ugyan említést tesz a kölni költőóriásról, de csak „szerkesztői és kiadói ügyességét" dicséri. Ez a „sikeres üzleti vállalkozás" elhomályosítja költői érdemeit.

Annál pedig mi sem természetesebb, hogy Szegedy-Maszák Mihály 2007-es Irodalomtörténeteiből (ebben is a 20. század közel ezeroldalas felméréséből) P. Fenyvessy Jeromos teljesen kimarad.

79