Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 7-8. szám - Ferdinandy György: A lányosajkú apát

a levitézlett nemzeti szocializmus sajtóorgánumaiban. Nem véletlen, hogy - az Új Látóhatár kivételével - a nyugati magyar irodalom valamennyi fontos fóruma 1956 után született. Ekkor, a forradalom bukása után, az emigráció új hulláma hozta létre az intézményrendszert, amit ma, fél évszázad után, Illyés Gyula kifejezésével irodalmunk ötödik sípjának nevezünk.

Az 1956 telén Nyugatra emigráló írótársadalom azonban szó szerint sivatagba érkezett. „Megfertőzte őket a judeo-bolsevizmus!" - mondták róluk csalódottan az 1945-ös lefasisztázott „régiek". A két tábor között nem is jött soha létre érdemi kapcsolat.

Ilyen környezetben született és működött immár évek óta a kölni székhelyű úgynevezett „Amerikai Magyar Kiadó". A társaság, amelyet két évtizeden át tartott életben az alapító és szervező, Páter Fenyvessy Jeromos. Ez volt 1956-ig az egyetlen komoly anyagi háttérrel rendelkező kulturális ambíciójú magyar egyesület.

Az emigráció sok száz gittegyletének támadnak majd nálam avatottabb kutatói is. Én itt most a továbbiakban csak P. Fenyvessy Jeromos működésével foglalkozom.

1957 telén Franciaországban, a strasbourgi egyetemen folytattam a forradalom idején félbeszakadt tanulmányaimat. Két évvel később tanári diplomát szereztem, és elvettem feleségül a diáklányt, aki segített lefordítani első szövegeimet.

Állást azonban nem találtam Galliában. így kerültem Kölnbe, ahol nagyné- ném, frau Ninette Vitger révén a Ford Autógyárban helyezkedtem el. O, Ninette néni vitt el az Amerikai-Magyar Kiadóhoz. Fluszonkét éves voltam, és beszéltem már németül valamennyire. Nyilván észrevette, hogy egy francia diplomás számára a Ford-gyár nem ideális terep.

A kiadónál Fenyvessy atya magántitkára fogadott. Nagy munkában van - mondta. A Páter úgy döntött, hogy kiadja Petőfi Sándor összes verseit. A saját neve alatt - tette hozzá - természetesen. Nyilván a szerzői jogok, a copyright miatt.

Emlékszem, azt hittem nem jól hallok.- Nehogy őt is kisajátítsák a kommunisták! - magyarázta a pap. Otthon ugyanis - mint mondta - átírják, meghamisítják a klasszikusokat. Ma már csak itt kint, száműzetésben működik az egyetlen, a tulajdonképpeni magyar irodalom.

Ennyit, nem többet tudtam róla, amikor a Páter fogadott. Illatos emberke volt, kis termetű, pocakos. „A lányosajkú apát" - így emlegették őt a lexikonok. Később már elolvastam róla mindent, ami csak a kezembe akadt. Megtudtam, hogy nagy ember. Milliós példányszámban jelennek meg hitvédelmi munkái, mi több, magyar nyelven írott költeményei.

A fergeteges - a maga nemében egyedülálló - sikerre egyszerű volt a magyarázat. Németországban minden munkavállaló kötelező egyházi adót fizetett, és a munkába álló magyar menekültek adóját automatikusan ő, Fenyvessy atya kapta meg.

Miként gazdálkodott ezzel a pénzzel, nem tudom. Az Amerikai-Magyar Kiadó mindenesetre ebből a nem kis bevételből született. Addig azt hittem, hogy a New York-i Claire Kenneth a legsikeresebb magyar író. Vagy a londoni humorista,

77