Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - Füzi László: Az idő keresése
és reform című tanulmány. Előbb volt a monori találkozó, ezerkilencszáznyolc- vanötben, aztán a Fordulat és reform ezerkilencszáznyolcvanhét tavaszán, a Századvég „mellékleteként", s ennek az évnek szeptemberében a lakiteleki találkozó. Az évtized közepétől a magyar társadalom felbolydult, alig valamivel azt követően, hogy az irodalom „elvérzett", ott még „botrányok", büntetések, felfüggesztések követték egymást. Akkori búskomorságát ez a ritmusváltás hozta elő. Utalt már rá, a nyolcvanas évek első felét, a Mozgó Világ felszámolásáig, a szellem, az irodalom korszakának látta, ebben a pár évben nagyobbrészt felszínre kerültek a magyar társadalmat később is, kicsit szomorúan teszi hozzá, máig foglalkoztató jelenségek, ez a társadalom gondolkodásának lassú átalakulását jelzi, az évtized második fele viszont már a rendszerváltás közvetlen előjátékát jelentette, itt már gyakorlati kérdések uralkodtak, az irodalom mintha kizáródott volna a történések formálásából. Nem tudja, egy részletesebb vizsgálat igazolná-e annak az évtizednek az ily módon történt tagolását? 1985. június 14-16. között a monorierdei kempingben került sor ellenzéki gondolkodású értelmiségiek találkozójára. A részvevők, negyvenötén voltak, az ország helyzetét, társadalmi bajait vitatták meg. Három nagy csoport képviselői vettek részt a találkozón, az ún. „demokratikus ellenzők" képviselői, az ún. „népiek" képviselői és a reformközgazdászok képviselői, a házigazda szerepét Donáth Ferenc töltötte be. A találkozóról a „társadalom felé” információ szinte nem is szivárgott ki, ő úgy szerzett róla tudomást, hogy egy megbeszélésen, hasonlóra nem is emlékszik, Hodossy Sándor, a megyei pártbizottság ideológiai titkára felhívta a szerkesztőség tagjainak figyelmét, hogy tartózkodjanak „Nagy Gáspár Miklós" verseinek közlésétől. A kérés teljesítése nem okozott számukra problémát. A Fordulat és reform című kiadvány szerzői az ország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetének átfogó elemzésére tettek kísérletet. Az elemzéssorozat mélysége mellett számos, később a különböző pártok, illetve az adott párt kormányra jutását követően az ország politikai vezetésében szerephez jutó szakember vett részt. A magyarság esélyei címet viselő tanácskozásra 1987. szeptember 27-én került sor Lakiteleken, Lezsák Sándor kertjében, egy sátor alatt. A találkozón 181 értelmiségi vett részt, a tanácskozás mérete, súlya és az, hogy híre az országos nyilvánosságba is bekerült, a rendszerváltást előkészítő egyik legfontosabb történéssé tette. 25. Az a lap, amelyikhez Kecskeméten került, története során végig érintett társadalmi-politikai kérdéseket, a nyolcvanas évek elején-első felében különösképpen. Az évtized első felének irodalmi, s az irodalmon jócskán túlmutató küzdelmekben majdhogynem elvérzett. Ezerkilencszáznyolcvannégytől nem tudtak a korábbiakhoz hasonló nyíltsággal fogalmazni. Lehet, hogy a maga életét is ezért látta beszűkülőnek, ezért érezte, hogy légüres térbe került, mintha korábbi, tájékozódó, a jelenségre rádöbbenő, minden hírre, információra éhes élete eltűnt volna előle. 54
