Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 4. szám - Rigó Róbert: Kecskemét szovjet megszállása - Damó István grafikái

Novemberben megkezdődött a harcok során megsérült épületek javítása is, a városháza és a színház tetejét is megjavították.42 1945. július 13-án a főispán jelentést kért a polgár- mestertől a nagyobb háborús károkról az épületekre és gyárakra vonatkozóan. A jelentésben a feltüntetett épületek, gyárak mellett megjelölték a rongálás százalékos mértékét is.43 A jelentéshez hozzáfűzték, hogy „a rongálások és rombolások Kecskeméti vonatkozásban általában a belső berendezés és felszerelés tönkretételében, illetve elhasználásában nyilvánulnak meg”.44

Az oktatás november 18-án indult meg 22 fővel a Református Okollégiumban. Az iskolát eredetileg egy másik épületben akarták elindítani, de végül az Ókollégium mellett döntöttek. Ennek okát az egyesített iskola tantestületi ülésének jegyzőkönyvében a következőképpen írták le: „az Okollégiumban kezdtük meg a tanítást, így volt ez célszerű, mert a közbiztonság csak a város közepében és a városháza közelében volt akkor még annyira megnyugtató, hogy a polgármester ide ajánlotta az iskolák megnyitását".45 46 Az emberek féltek, és az utcákra is alig mertek kimenni, ezt támasztja alá Frigyessy Ferenc népművelési titkár jelentése is. Eszerint 1944 novemberének második felében „a tanuló ifjúság szabad közlekedése indította meg újra az életet a városban. Visszavonultságban, elzárkózottságban élt emberek látták a gyermekek zavartalan mozgását s templomba-templomból való tömeges felvonulását, ez bátorságot öntött a felnőttekbe is és így benépesültek az azelőtt kihalt utcák. "4b

Ebben a zűrzavaros időszakban a kecskemétiek lakásait és a zsidók javait tároló raktárakat is nagyarányban fosztogatták. 1944 decemberében a városban 610 üres lakás volt, és további 283 lakásba szállásoltak be szovjet katonákat, tehát ekkor a lakások közel egyötöde (18,5%-a) üresen állt, vagy szovjet katonák lakták, vagy a háborús károk során vált romossá.47

Dobák István tiszti főorvos a polgármesterhez írt jelentésében beszámol az egészség- ügyi intézmények állapotáról: „az általános kiürítési parancs után a városi közkórház és a Thúry-féle magánszanatórium felszerelésének megmentését tartottam a legfontosabb feladatomnak. A kórház szülészeti osztályát dr. Matolcsy Károly segítségével Kisnyírbe vittük a Thúry szana42 Iványosi-Szabó T. (szerk): Dokumentumok, i. m. 22.

43 A jelentés részletezi a károk mértékét. A templomok közül az Angolkisasszonyok templomtornyában 60%-os rongálás, a zsidótemplom berendezésében és az oldaltalálat miatt 25%-os. Az iskolák közül a hét külterületi elemi iskolában 40-60%-os, a Piarista Gimnáziumban 10%-os, a Református Gimnáziumban 15%-os, a Városi Polgári Leányiskolában 15%-os, az I. kerületi elemi iskolában 20%- os, a Városi Kada Elek Gyermekotthonban 75%-os, a Református Tanítóképzőben 15%-os volt a rongálás mértéke. A három belterületi temetőben 400 sírkeresztet döntöttek le. A középületek közül a városháza árkádjában és tetejében 5%-os volt a rongálás, a törvényszék és fogház épületében 40%- os, a Városi Külső Kórházban 20%-os, a városi Széktó fürdőben 80%-os, a MÁV felvételi épületében 70%-os. A repülőtér teljes egészében, azaz százszázalékosan megrongálódott. A gyárak is különféle mértékben sérültek meg, a Platter János Rt. 20%-osan, az Első Kecskeméti Konzervgyár 25%-ban, a Gyalókay-féle Dextroze Gyár 70%-ban, a Rézgálicgyár Rt. 25%-ban, a Gyufagyár Rt. 20%-osan, a Gépgyár Rt. 15%-ban, a városi vágóhíd és jéggyár 90%-ban, a városi téglagyár 10%-ban, a népbanki téglagyár 15%-ban és a Hangya telep is 15%-osan. A belvárosban több bérház is megrongálódott: a Rákóczi utca 17-19. szám alatti városi bérház 20%-osan, a Rákóczi utca 1. szám alatt lévő városi bérház 30%-osan, a Rákóczi utca 6. alatti társas bérház 70%-osan, a Rákóczi utca 8-as számú Markó- féle bérház 60%-osan, a Rákóczi utca 5.-ben a Gazdasági Egyesület székháza 60%-osan, a Nemzeti Bank Székháza 25%-osan, a Népbank Palota 20%-osan, a Nagy Takarékpalota 20%-osan és a Kossuth téri római katolikus bérház 90%-osan.

44 MNL BKML IV. 1910/c. 9093/1945.

45 MNL BKML IV. 1910/a. 735/1944.

46 MNL BKML IV. 1910/a. 735/1944.

47 A lakáshivatal 1944. december 6-i jelentése szerint a lakosság jelentős hányada nem tért vissza, mert a lakások jelentős része üres volt. Iványosi-Szabó T. (szerk): Dokumentumok, i. m. 48.

102