Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 4. szám - Rigó Róbert: Kecskemét szovjet megszállása - Damó István grafikái

1944. december elejétől a polgármester körözvényeket bocsátott ki, amelyekben a kerületvezetők számára adott különféle utasításokat. Az első körözvényt 1944. december 3-án küldte ki, ebben arra utasította a kerületvezetőket, hogy háromnaponta tegyenek jelentést a megnyitott üzletekről, a már működő iparosműhelyekről, üzemekről és az ott dolgozó munkások számáról is. Azokról az üzemekről is jelentést kellett tenni, amelyek a szovjet katonaság számára termeltek, és a bennük dolgozó munkásokról is. 1944-ben, a karácsonyi ünnepek idején sem volt munkaszünet. A közmunkára kötelezetteknek dolgozniuk kellett, az üzletek is nyitva tartottak, és az üzemekben is folyt a termelőmunka.32

A németek novemberben többször bombázták Kecskemétet. 1944. november 16-án volt egy nagyobb bombázás, amikor csak az V. kerületben 50 ház dőlt romba.33 Az I. kerületben 1944. december 5-én mindössze 968-an laktak34, a korábbi lakosság 30 százaléka, az elmenekültek számát pedig 2300 főre becsülték. A felsorolt 75 elhagyott házban szovjet katonákat szállásoltak el. A szovjet városparancsnokság igyekezett mihamarabb a Vörös Hadsereg szolgálatába állítani a városi üzemeket, elsősorban a pékségeket, a konzervgyárakat, a cipőgyárat, a varrodákat, a mosodákat és a cipészeteket.

A továbbiakban az I. és a IV. kerület vezetőinek 1944 novemberi és decemberi jelentései alapján mutatom be a város megszállása utáni viszonyokat. 1944. november 22-én jelentette Faragó László, az I. kerület vezetője, hogy „a nemi erőszakoskodások kerületemben még mindig tartanak. [...] A városba újonnan érkező megszálló csapatok a lakások ablakait bezúzzák." A IV. kerület vezetője azt jelentette 23-án, hogy aznap egyetlen munkás sem érkezett a vezetőségre, mert az oroszok elvitték őket dolgozni. O is megjegyezte, hogy „az üres lakások fosztogatása napirenden van". Pár nappal később, november 26-án jelentette az I. kerület vezetője, hogy az előírt 50 munkás helyett csak 35-öt tudott előállítani, mert 20-at a szovjetek elvittek. Azt is jelentette, hogy „a kerületemben a nemi erőszakoskodások és a bútorok elszállítása még mindig tart". A IV. kerület vezetője 26-án jelentette, hogy több műhely, bolt is megkezdte működését a kerületben, másnap újabb üzletek megnyitását tudta bejelenteni.35 27-én azt jelentették az I. kerületből, hogy „a házak fosztogatása, valamint a lakosság háborgatása különösen a mai éjszakán nagy méreteket öltött". 28-án azt jelentették, hogy a szovjet katonák napról napra 20—25 főt elvisznek dolgozni a kerületből, majd azt, hogy „a nemi erőszak, a rablás, a lakosság háborgatása továbbra is folyamatos". December 1-jén a kerületvezető azt jelentette, hogy „a kerületben a lakosság háborgatása valamint a lakásokban található ingóságok elhordása az orosz katonák által még mindig folyamatban van". Másodikén azt írta, hogy az oroszok a lakásaik takarítására is elviszik az embereket, és ezen a napon csak a szoptatós anyáknak tudtak kenyeret osztani, másoknak nem. Harmadikán azt jelentették az I. kerületből, hogy „kerületemben egy ember jelentkezett, hogy lehúzták róla az orosz katonák a nadrágot, a sajátomból adtam neki egyet". Harmadikán a negyedik kerületből jelentették, hogy „az Árok u. 3. sz. alatti házban az ott megjelent szovjet katona fegyverével egy fiatal lányt meglőtt, az eset valószínű halálos lesz". Egyéb rendzavarások és panaszok is történtek, az orosz katonák a kerületvezető szerint éjjel-nappal zaklatták a lakosságot. December 7-én

éven felüliekről, a hadkötelesekről a beosztásukkal együtt, a szovjet katonák beszállásolásáról, az elhagyott birtokokról és ingóságokról, a háborús károkról és azok nagyságáról is.

32 Iványosi-Szabó T. (szerk): Dokumentumok, i. m. 60.

33 Kecskeméti Lapok, 1945. március 29.

34 1945. január 20-án már 1291 fő volt az I. kerületben.

35 A polgármester már 1944 decemberében több személyt is megbízott, hogy az elhagyott üzleteket leltározás után nyissák meg, a bevételt a Népbankban, a város számlájára kellett befizetni. Például 1944. december 10-én Turkevei Nagy Elek fűszerkereskedőt bízta meg a polgármester a Völgyi István fűszerkereskedő üzletének a megnyitásával. Iványosi-Szabó T. (szerk): Dokumentumok, i. m. 49.

100